A szakmai vezetők félmegoldásnak nevezték a turizmusfejlesztési hozzájárulás csökkentését is, mivel azt csak az úgynevezett de minimis keret terhére lehet igénybe venni, így a legtöbb vállalkozás nem tud élni ezzel.

A vendégmunkás szükségszerűség

Juszkó Anita szerint a szakma egyik legégetőbb problémája továbbra is a munkaerőhelyzet, hiszen a turizmus-vendéglátás rendkívül élőmunka-igényes ágazat. Fontosnak nevezte az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak felülvizsgálatát, a szálláshelyi szervizdíj bevezetését, valamint a szakmai oktatás reformját is, hogy az jobban igazodjon a mai piaci környezethez és biztosítani tudja az utánpótlást.

Kovács Balázs külön foglalkozott a külföldi vendégmunkások alkalmazásával is. Hangsúlyozva, hogy miközben a hazai munkaerőpiac jelenleg kiszámíthatónak nevezhető, ez a helyzet gyorsan megváltozhat, különösen akkor, ha más ágazatok, elsősorban az építőipar ismét erőre kapnak. Ráadásul sok helyen kifejezetten azért alkalmaznának vendégmunkásokat a szállodák és éttermek, mert egyszerűen nincs elegendő, megfelelően képzett és a szakmában elhelyezkedni kívánó hazai munkaerő. Vagyis korántsem arról van szó, hogy a vendégmunkás olcsóbb, hiszen a külföldi munkavállalók alkalmazása mindent egybevetve még költségesebb is. De miközben gazdálkodási szempontból sem ez lenne az ideális megoldás, a munkaerőhiány kezelésére sok esetben jelenleg nincs más reális alternatíva.

A szakember kitért az NTAK-rendszerre is, hangsúlyozva, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ kapcsán eredetileg nemcsak állami adatgyűjtést, hanem a munkájuk elősegítéseként, részletesebb és pontosabb piaci visszajelzéseket is ígértek az adatszolgáltatóknak. A valóság azonban az, hogy a rendszerből érkező adatok sokszor korlátozottak és gyakran pontatlanságokat is tartalmaznak és ez évek óta nem változott.