Kép: Pixabay

Ha valamit az idei évből megtanulhattunk, az az, hogy egy-egy olyan hirtelen jött sokk, amit a brit népszavazás vagy Trump elnökké választása okozott, átmenetileg ugyan nagy árfolyammozgásokat okoz a piacokon, a befektetők azonban hamar túllépnek a negatív hatásokon, és a kockázatok helyett inkább a pozitív üzenetekre koncentrálnak. Sokkal tartósabb ellenben az a hatás, amelyet az alacsony kamatkörnyezet jelent, hiszen ennek eredményeként a befektetőknek a korábbi kétszámjegyű hozamok után két lehetőségük marad: vagy maradnak a nullához közeli hozamoknál, vagy elmozdulnak a kockázatosabb, azaz nagyobb árfolyammozgással járó megoldások felé. Ha a magyar befektetési eszközöket nézzük, ez a dilemma igencsak jól látható, hiszen 2016-ban – az előző évhez hasonlóan – a hazai részvényekkel lehetett a legjobban keresni, mintegy 26%-os hozamot realizáltak, a hosszú futamidejű kötvényalapok több mint 5%-os hozamot nyújtottak, miközben egy átlagos betétlekötéssel már csak fél százalék körüli hozam érhető el.

„Az IMF előrejelzése alapján a világgazdaság bővülése jövőre 3,4%-ra gyorsulhat, miközben továbbra is számítani lehet a jegybankok támogató politikájára. 2017-ben így az infláció lesz az, ami kihívás elé állítja a jegybankokat és a befektetőket, hiszen az idei 0% körüli értékhez képest év elejére globálisan 1-2%-ra gyorsul a fogyasztói árak emelkedése” – mondta el Zobor Zsuzsanna, a K&H Alapkezelő vezérigazgatója.  A jegybankok egyelőre eltérően reagálnak az inflációs nyomásra: az EKB decemberben várhatóan meghosszabbítja a 2017. márciusban kifutó kötvény-vásárlási programját, míg a Fed a decemberi emelést követően jövőre 1-2 kamatemelést hajt majd végre.

„A befektetők részéről eközben azt látjuk, hogy az alacsony kamatkörnyezetben egyrészt felértékelődik a befektetési szakemberek által nyújtott szolgáltatás jelentősége, másrészt határozottan erősödik a hosszú távú szemlélet. Ez utóbbit jól mutatja, hogy a 2010-es berobbanás óta stabil szerepe van a befektetők körében a tartós befektetési számlának (TBSZ): jelenleg minden negyedik befektető tart rá igényt. Ennek köszönhetően idén októberig több mint 5000 K&H TBSZ-t nyitottak, amelyeken közel 20 milliárd forintot helyeztek el. Tekintve azonban, hogy tavaly a TBSZ-ek 55%-át az utolsó negyedévben nyitották, a dömping még egyértelműen hátravan” – tájékoztatott Zobor Zsuzsanna.

„A tartós befektetési számlák iránti keresletet csak fokozhatja a jövő évben várható gyorsuló infláció, hiszen az öt év után elérhető 15%-os kamatadó-mentesség már a hozamra is látványos hatással van. Szerencsésnek tartjuk ezért azt a napokban bejelentett, TBSZ-re vonatkozó változtatást, amely lehetővé teszi a befektetők számára, hogy nemcsak a harmadik évnél, hanem az ötödik évnél is – tehát amikor már érvénybe lép a kamatadó-mentesség – lehetőség van arra, hogy pénzük egy részét kivegyék, miközben a kamatadó-mentesség sem vész el. Emellett az is ösztönzően hathat jövőre a befektetési piacra, hogy 2017-től kezdődően a megtakarítások adózása is változik, ugyanis 2017-től már nem terheli azokat a 6 százalékos EHO” – mondta el a befektetési szakember.