Lakás befektetési céllal: mennyit lehet kaszálni vele?

A befektetési célú lakásvásárlás még mindig vonzó lehetőséget jelent a hozamvadászoknak akár a szuperállampapírral szemben is: új lakással 6-7 százalék, használt lakás esetén 8 százalékot meghaladó hozam is elérhető. A befektetési céllal lakást vásárló bérbeadók a lakást vagyonelemnek tekintik, nincs hozzá érzelmi kötödésük és maximális hozamot kívánnak realizálni ezen lakások hosszú vagy rövid távú bérbeadásával. A Rentingo.com szerint sok befektető alábecsüli azokat a kockázatokat, amik a lakáskiadás esetén az elvárt hozamot veszélyeztetik.

2019. november 11.

Piac&Profit

Van-e élet az 5 százalékon túl? Ez a kérdés foglalkoztatja nyár óta a magánszemélyeket, vajon létezik-e olyan befektetési lehetőség, ami felveheti a versenyt a szuperállampapírral? Az elmúlt évek lakossági slágere az ingatlanbefektetés volt, az ingatlanbefektetési alapok azonban idén már nem tudták az előző évek kiugró hozamát produkálni a befektetőknek.

A hozampiaci versenyben nincs kegyelem: a gyengébb teljesítmény és a MÁP+ által nyújtott alternatíva hatására idén csak a második félév első négy hónapjában 94 mrd Ft-tal csökkent az 5 legnagyobb ingatlanalap nettó eszközértéke.

Nincs minden veszve azoknak sem, akik nem elégednek meg az állampapír által biztosított 5 százalékkal, mert közvetlen lakás vásárlásával és kiadásával még ma is el lehet érni ennél magasabb hozamot.

Új lakás vásárlása esetén a fejlesztők évi 6-7 százalék-os bérleti díj hozamot ígérnek a tulajdonosoknak, a használt lakások piacán a TAKARÉK Index szerint jelenleg Budapesten átlagosan 8,1 százalék, vidéki nagyvárosokban pedig 8,9 százalék az átlaghozam.

	éves hozam ( százalék)	Nettó eszközérték (mrd Ft) 2019. július 1.	Nettó eszközérték (mrd Ft) 2019. október 31.	Nettó eszközérték változás (mrd Ft)
Erste Ingatlanalap	2,2 százalék	525,7	500,3	-25,4
OTP Ingatlanalap	2,1 százalék	429,0	402,2	-26,8
MPT Ingatlanalap	4,1 százalék	196,4	151,8	-44,6
Erste Euro Ingatlanalap	1,8 százalék	138,4	139,4	1,0
OTP Prima Ingatlanalap	5,9 százalék	48,0	49,6	1,6
		1337,5	1243,3	-94,2

Ezek a hozamok valóban elérhetőek, de nem kockázatmentesek – figyelmeztet a Rentingo.com, a bérbeadók és bérlők közösségi oldala. A modellek egyrészt a folyamatosan kapott havi bérleti díjjal, másrészt egy évi átlagosan 3 százalék-os ingatlanár-emelkedéssel kalkulálnak. Utóbbi még most sem irreális feltételezés, de az elérhető hozam szempontjából a lakáskiadás legnagyobb kockázata, hogy két bérlő között mennyi ideig áll üresen a lakás! A bérbeadott lakás természetesen akkor termel bevételt, ha folyamatosan ki van adva.

Amennyiben túlárazzák a kiadandó lakást előfordulhat, hogy a bérbeadók nem találnak azonnal bérlőt, és minden üresen álló hónap csökkenti az elérhető éves hozamot. Gyakori eset az is, hogy amikor megszűnik a meglévő bérlővel a bérleti szerződés a bérbeadónak sokszor hónapokba telik, amíg megtalálja az új bérlőt, így az üresen álló hónapokban a lakás nem termel bevételt, ami szintén veszélyezteti az éves elvárt hozamszintet.

A Rentingo.com szerint ez a megújítási kockázat azokat a bérbeadókat is érinti, akiknek jelenleg éppen van bérlője, nem csak azokat a befektetőket, akik most készülnek beszállni az ingatlanpiacra.

Véleményvezér