Idén júniusban 5 napon is megdőlt az országos napi melegrekord, júliusban 1 napon, augusztusban a hónap közepéig pedig már 3 napon. Mindezen események hőhullámokhoz kötődnek, melyek gyakorisága, hossza és intenzitása is növekszik a klímaváltozás következtében. Az országos tisztifőorvos által elrendelt harmadfokú hőségriadó kritériuma az, hogy a napi átlaghőmérséklet legalább 3 egymást követő napon legalább 27 °C-os legyen. Ilyenkor a nappali hőséget meleg éjszakák követik, így szervezetünk még ilyenkor sem tud regenerálódni.
Az országos átlag helyett az állomási adatok jobban érzékeltetik, hogyan jelenik meg a hőség a valóságban. Ehhez a HungaroMet adatbázisából a 20. század elejéig visszanyúló, homogenizált, vagyis a hibáktól megtisztított budapesti adatsort elemezzük. Egy hőhullámnál fontos, hogy hány napig tart, ám az egészségügyi hatások szempontjából az intenzitása még lényegesebb: mekkora a 27 °C-os napi átlag feletti hőösszeg a hőhullámos napok alatt. Ugyanezt a módszertant a HungaroMet-nél is alkalmazzák.
2026: soha nem volt még ilyen rossz a helyzet Budapesten
Jól látszik, hogy Budapesten sosem voltak még olyan hőhullámok, mint amilyeneket idén kétszer is át kellett élnünk. Az első június 20-án kezdődött és 12 napig tartott, a második július 30-án kezdődött és 9 napig tartott. Utóbbi rövidebb időtartama ellenére magasabb hőösszeget ért el, vagyis összességében még megterhelőbb volt. Mindkétszer melegebb volt a fővárosban, mint 2007-ben, a korábbi abszolút melegrekord idején. Az 1994-es hőhullám is 12 napig tartott, akárcsak az idei június végi, de közel sem volt olyan intenzív, mint az idei kettő. A 2024. júliusi ugyan a leghosszabb volt (13 napos), de 11 százalékkal kevésbé intenzív, mint az idei augusztus eleji.
