Nem igaz, hogy régen is volt ilyen meleg

2022-ben már megvizsgáltuk, és 89 százalékos bizonyossággal állíthatjuk, hogy az emberi tevékenység felelős a hőhullámok gyakoriságának jelentős hazai növekedéséért. Vagyis egyáltalán nem igaz, hogy régen is hasonló gyakorisággal fordultak elő. Ha megnézzük Budapest 30 leghosszabb harmadfokú hőhullámát, az idősor jól mutatja a 20. század változékonyságát: több évtizedig néhány évente jelentkeztek kissé intenzív hőhullámok, volt egy hosszabb időszak, amikor hőhullámban szegények voltunk, majd 1990 után megjelent a klímaváltozás hatása. Az is jól látható, hogy igazán 2010 után váltak hosszúvá és intenzívvé a hőhullámok. Ha normalizáljuk az adatsort, kimutatható, hogy a hőhullámok intenzitása nagyobb mértékben növekedett, mint azok hossza – vagyis a szervezetnek egyre nehezebb elviselnie őket.

Akár 20 százalékkal növelheti a többlethalálozást egy intenzív hőhullám

A hőhullámokat az idősek, a kisgyermekek, valamint a szív- és érrendszeri betegségekkel élők viselik különösen nehezen: egy saját tanulmányunk szerint a 2015–2025-ös időszakban az intenzív hőhullámok idején nem azokban a megyékben volt a legnagyobb többlethalálozás, ahol a legtöbb hőhullám fordult elő. Ugyanezt a módszertant követve kimutatható, hogy a legmelegebb nyáron, 2024-ben a hőhullámok három hete alatt összesen mintegy 1300 fővel többen haltak meg, vagyis országosan közel 20 százalékos volt a többlethalálozás. Ez nagyon magas szám, amelyet fontos lenne csökkenteni. Ennek érdekében nemcsak egyéni védekezésre van szükség, hanem az országos és városi döntéshozóknak is lépniük kell: átfogó vagy felülvizsgált stratégiákat kell kidolgozniuk a hőségriadók idejére. (masfelfok.hu)