A zöld kötvény a legújabb átverés?

2017. augusztus 25. péntek - 19:21 / Kriston László
  •    

Az az ország, amely keresztbe tesz az uniós vagy globális ökológiai egyezményeknek, és aztán zöld kötvényt bocsát ki, nem tekinthető nettó környezetvédőnek. Ha zöld kötvényt bocsát ki a kormánya, azzal greenwashingot követ el, vagyis zöldebbnek mutatja magát, mint amilyen.

A befektetők viszik a zöld kötvényeket, mint a cukrot. A vállalatoknál is pörög a trend, az Apple milliárdos tételben bocsát ki ilyen papírokat, de a kormányok és állami cégek is használják éghajlatvédelmi és emissziómérséklési beruházásaik finanszírozására. Elsősorban a feljövő piacok, vagyis a fejlődő országok szeretnek élni ezzel a tőkebevonási lehetőséggel. (Az más kérdés, hogy a kibocsátott kötvény adósságnak számít az adott vállalat vagy ország mérlegében.)

Nagy az igény a befektetők részéről is

A Reuters elemzése szerint számos zöld kötvényt túljegyeztek, vagyis többet vettek volna belőlük a befektetők, mint amennyit kínál az adott ország. Kína például 2016-ban 500 millió dollárnyi zöld kötvényt bocsátott ki az állami Bank of Chinán keresztül Londonban. A kötvényekre 1,8-szoros túljelentkezés volt. Európai befektetők vitték el őket. De a Dél-Afrikai Köztársaság, Brazília, Argentína is bocsátott ki ilyen kötvényt, sőt Malajzia is előállít az első iszlám zöld kötvénnyel, ami a szukuk névre hallgat. (Az iszlám alapelveit követő pénzügyi és bankrendszerről itt olvashat.)

növekedésnek örülő emberek - grafika

Kép: Fotolia

A Fitch szerint 17 olyan kötvényalap létezik Európában, amely csakis zöld kötvényekkel foglalkozik, s eszközeik nagyságrendje 400 százalékkal nőtt 2015 óta. Divatosak és keresettek lettek a zöld kötvények. De beugratósak ezek az eszközök, mert gyakran nincs független auditáló fél, aki ellenőrizné, hogy valóban pozitív ökológiai hatást generál-e a projekt, amire fordítják a pénzt.

Kötvényboom

Nézzük előbb a nagyságrendeket.

  • 2017. második negyedévében rekordösszegű, 32,3 milliárd dollárnyi zöld kötvényt bocsátottak ki világszerte, derült ki a Moody’s összesítéséből.
  • A fejlődő országok kibocsátási volumene egy év alatt 2,3 milliárdról 9,2 milliárd dollárra nőtt.
  • Az összes zöld kötvény 50 %-a ma már ezekből az államokból kerül ki, míg egy évvel korábban még csak 16 % volt ez az arány.
  • Kína 2016-ban 23 milliárd dollárnyi zöld kötvényt dobott piacra, amivel a fejlődő országok volumenének kétharmadát fedte le, a teljes globális piacnak pedig a 20 %-át. A kínai gazdaság nagyon rácuppant erre a lehetőségre, hiszen egy évvel korában, 2015-ben még csak egymilliárd dollárt értékben adott ki ilyen kötvényeket.
Zöld kötvényeket bocsát ki az Apple
1,5 milliárd dollár értékben bocsát ki zöld kötvényeket a Szilícium-völgy ásza, az Apple. A befolyó pénzt arra fordítják, hogy megújuló energiákra állítsák rá a vállalat energiafogyasztását, és szigeteljék az épületeiket.

Kételyek

Egyes nyugati befektetők azonban szkeptikusak a zöld kötvények zöldségét illetően. Ott van például Kína. Hiába adott ki rengeteg zöld kötvényt, még mindig a világ legnagyobb légszennyezője. (Igaz, pont ezért van szüksége zöld kötvényekre: a pénzt a környezetkímélő beruházásokra fordítja.)

A másik húzós eleme a kínai zöld kötvényeknek, hogy “tiszta szén”-projektek finanszírozására is fordítható a befolyó pénz, holott a nemzetközi sztenderd szerint az nem számít zöld beruházásnak.

A széntüzeléses erőművek rajongói már az előző évtized végén és a 2010-es évek elején is a “tiszta szén” koncepcióját nyomták, vagyis hogy karbonmegfogással (carbon capture) kell az emissziót csökkenteni. Ez annyit tesz, hogy a gyárkéményből a föld alá juttatják a füstöt, olyan üregekbe, ahol korábban földgáz volt. De a füst talaj alá préselése rendkívül energiagiényes folyamat, tehát az erre megtermelt energia is növeli az eljárás karbonlábnyomát. Mi hát a zöld jelleg ebben?! Szinte semmi.

emelkedő grafikon hátán vidám emberek utaznak

Kép:MiniCRM

A másik anomáliát Lengyelország jelenti. Szénbányaipara jelentős, nagy számban vannak széntüzeléses erőművei is. Nem csoda, hogy a lengyel kormány turbóban tolja a fosszilis energiahordozók ártámogatásait (egyes elemzők szerint megsértve ezzel az uniós jogszabályokat) és ott tesz keresztbe az EU klímapolitikai törekvéseinek, ahol tud.

A nagy múltú, 1796-ban alapított Lombard Odier svájci bank Global Climate Bond alapja például ezért mondott nemet a 2016-ban kiadott lengyel zöld kötvények megvételére. Mert greenwashingnak látta, egy fosszilisbarát kormány zöld színekben való tündöklésének – amikor egy ország zöld szólamokat hangoztat, de konkrét energiapolitikája nagyon is környezetszennyező. De sebaj. Még ezt a kötvényt is túljegyezték. Ami gyakran megtörténik. Ennyire népszerűek ezek az eszközök. A lengyel kormány azzal védte meg magát a Reuters cikkében, hogy a kötvényből eredő pénz elköltésénél igenis érvényesítik azt az alapelvet, hogy a projekteknek kedvező környezeti hatással kell bírniuk. (Na igen, de a kötvénypénzek hatását szélesebb kontextusban kell nézni, a kormány teljes programjába illesztve.)

Az általános anomália pedig az, hogy az esetek egy részében nem szerződtetnek a kötvénykibocsátók olyan auditáló céget, mely garantálná, hogy a pénz valóban zöld projektekbe folyik. A kínai zöld kötvények 10 %-ánál tudtak csak felmutatni ilyen külső partnert, amely ökológiai szempontból ellenőrizte és értékelte, mire költik a befolyó összegeket.

Mindegy mit csinál Trump, a klímavédelem marad
Folytatódnak a klímavédelmi célú globális intézményi és magánszektorbeli programok akkor is, ha az Egyesült Államok visszafogja vagy visszafordítja környezetvédelmi erőfeszítéseit – áll a Moody’s Investors Service tanulmányában. Véleményük szerint a magánszektor lendületét már nem fogja vissza semmi.