Az ásványok kibányászása és megmunkálása a leginkább környezetszennyező tevékenységek közé tartozik. A másik kettő a nehézipar (például acél- és cementgyártás) s a közlekedés, vagyis a belső égésű motorok fosszilis energiahordozókkal történő meghajtása.
A vasércek bányászatából eredő kibocsátás 1980 és 2008 között megduplázódott, és semmi jele nem mutatkozik annak, hogy ez a növekedés lassulna.
Ahhoz, hogy működni tudjon egy autó, 3–7 gramm platinacsoportot – a nemesfémek egyik nagy csoportját – kell beépíteni a katalizátorba. A platinacsoportba tartozó hat elemnek a kitermelése a legnagyobb légszennyezéssel járó bányászati tevékenység. Csak egy kilót előteremteni belőlük több ezer kilogramm szén-dioxid levegőbe juttatását jelenti. És akkor arról még szó sincs arról, hogy az autó karosszériája, szerkezete acélt, alumíniumot, egy rakás műanyagfajtát igényel – és persze ritkaföldfémeket.
A ritkaföldfémeket igazán nagy mennyiségben Kínában hozzák elő a földből. Az elektromos autók akkumulátorának kihagyhatatlan alkotóeleme.
Az elektronikus eszközökbe szintén sokféle ásványt építenek bele. A multinacionális gyártók az elmúlt években igyekeztek kivonni ellátási láncukból az úgynevezett konfliktusásványokat, melyek olyan bányákból erednek, amelyek törvényen kívül milíciák fennhatósága alatt állnak különféle afrikai országokban.
Az Apple iPhone X készülékeihez kapcsolódó emisszió 83 százaléka ered a gyártásából, szállításából és újrahasznosításából. Ennek ismeretében elég logikátlan beadni azt az érvelést, hogy az új, modernebb kütyük megvásárlása nem környezetszennyező – tök mindegy, hogy az Apple mennyi napkollektort szereltet fel létesítményeire, és mennyi megújuló energiát szerez be szolárfarmokról. A légszennyezés nagy része a termék, a hardver létrejöttéhez köthető, nem az Apple irodáinak működéséhez.
(The Independent)
