Ér még valamit a párizsi klímaegyezmény?

Nem kötelező érvényű, önkéntes vállalásokat tartalmaz, és még azokat sem tartják be a tagországok. Mi történt zárt ajtók mögött a katowice-i klímacsúcson decemberben? Elfogadták az emissziócsökkentésre vonatkozó konkrét szabályrendszert. De az egész klímapolitika nemzetállamonként méri az üvegházgáz-kibocsátást, holott egy-egy nemzet fogyasztásának számottevő hányada külföldi termelésből és behozott termékekből ered.

Mi a legnagyobb probléma a hazai felsőoktatásban?
És a gazdaságban? Mennyit ér egy magyar egyetemi diploma?
Online Klasszis Klub élőben Ádám Zoltánnal, a Corvinusról elbocsátott egyetemi oktatóval

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a szakértőtől!

2024. október 9. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A kudarcba fulladt 2009-es Koppenhágai Klímacsúcs után 2015-ben sikerült végre elfogadtatni a párizsi klímaegyezményt, melyben közel kétszáz ország vállalta konkrét célszámokkal, hogy egy bizonyos bázisév kibocsátásához képest hány százalékkal csökkenti légszennyezését egy bizonyos évig (mondjuk a 2005-ös emisszióhoz képest 2025-re 20 százalékkal). AZ ENSZ égisze alá tartozó klímaegyezménynek szankcionáló ereje nincs, ha egy tagállam nem tartja be a vállalásait, nem járnak érte retorziók.

Az egyezményt azért helyezték önkéntes alapokra, mert a részérdekek dzsungelében a klímapolitikusok és államférfiak így látták megalapozottnak annak  esélyét, hogy elfogadható lesz mind a közel kétszáz fél által egy egységes keretmegállapodás. Ha jogilag kötelező érvényű  lett volna, akkor sokkal több kifogást, kiskaput, kivételt, kedvezményezést próbáltak volna belelobbizni a szövegébe az egyes országok.

Kép: PP archív

Egységes vállalásokról sem lehetett szó, mert minden kormány más-más mértékű légszennyezés-csökkentést tud „eladni” a szavazóinak. A vállalásokat tehát a helyi viszonyokhoz – az emisszió mértékéhez és a közvélemény fogadókészségéhez – kellett szabni mindenütt.

Trump-effektus

Az egyezmény tagországainak klímatárgyalói némi félelemmel érkeztek Lengyelország széniparának központjába. Donald Trump 2017 júliusában bejelentette, hogy kész kiléptetni az USA-t a klímaegyezményből, mely folyamatot formálisan azóta sem kezdeményezte, arról nem is beszélve, hogy a klímaegyezményt úgy szövegezték meg, hogy például Trump négy évig ne is léphessen ki belőle, tehát a klímapolitika ne legyen alárendelve egyetlen elnöki mandátum retorikájának. (Talán a következő elnök klímabarátabb lesz.)

Fotó: flickr/Gage Skidmore

2018 őszén úgy nyerte meg a brazíliai elnökválasztást Jair Bolsonaro, hogy ő is azzal kampányolt, mint 2016-ban Trump: kilépteti országát a párizsi klímaegyezményből.

Ez azért necces, mert Brazíliában található a Föld tüdeje, az Amazonas-esőerdő, ahol nagyban megy az erdőirtás, részben azért, hogy Brazília exportterméke, a marhák tenyésztéséhez legelőket és takarmányültetvényeket telepítsenek az erdők helyére.

Mi több, Ausztráliában is olyan vezetés jutott hatalomra, mely ellene van a szigorú emissziócsökkentésnek. (Ausztrália szénkitermelése jelentős iparág.)

A klímatárgyalók attól féltek Katowicében, hogy a Trump-effektus kihat más országokra is, és hirtelen az USA-ra, Brazíliára és Ausztráliára mutogatva ők is elkezdenek gyengébb kibocsátásmérséklések mellett ágálni.

Ha ez történik, az azért lett volna katasztrofális, mert a párizsi klímaegyezmény erejét – szankcionáló eszközök híján – az úgynevezett tagok közötti nyomásra (peer pressure) alapozták. Vagyis illik betartani az egyezményt, mert mindenki más betartja. És a renegát ország kollektív kritikának és megvetésnek tenné ki magát.

A másik főbb konfliktusforrásnak az tűnt, hogy az USA nem volt hajlandó beleegyezni abba, hogy Kína és India más sztenderdek szerint mérje és jelentse be emisszióját, hiszen a globális légszennyezés 60 százalékáért a fejlődő országok felelnek.

A következő részben sorra vesszük, mik valósultak meg az előzetes reményekből, milyen előrelépéseket sikerült elérni a párizsi klímaegyezmény konkrét szabályainak elfogadásában Katowicében.

(Folytatjuk)

A légszennyezés nem ismer országhatárokat
Arról nem sok szó esik a médiában, hogy a párizsi klímaegyezmény nemzetállamokra bontott rendszere nem a valós viszonyokat, nem a valós fogyasztás légszennyezési vonzatait tükrözi. A nyugati világ kihelyezte gyártását Délkelet-Ázsiába, s ennek az outsourcingnak köszönhetően tudja alacsonyan tartani saját emisszióját a nyugati féltekén. (Viszonylag alacsonyan.)
Nyilván azért nem érdeke senkinek ezt a kérdést feszegetni, mert akkor még inkább megrendülne a klímaegyezmény talapzata, s akkor az iparilag fejlett nagyhatalmaknak több légszennyezésért kellene felelősséget vállalniuk, és azt valamilyen módon környezetbarátabb technológiákkal csökkenteniük (ami irdatlan nagy beruházásokat igényelne), mint amennyiért most felelősséget vállalnak országhatáraikon belül.

Véleményvezér

Vádat emeltek a new yorki polgármester ellen

Vádat emeltek a new yorki polgármester ellen 

Ingyen utazásokat és hotelszámlákat vizsgálnak.
Az izraeli titkosszolgálat professzionálisan működik Iránban, mind a 180 ballisztikus rakétát leszedték

Az izraeli titkosszolgálat professzionálisan működik Iránban, mind a 180 ballisztikus rakétát leszedték 

Az izraeli miniszterelnök megígérte az irániaknak, hogy hamarosan megszabadítják elnyomóitoktól.
Az Orbán-család egy újabb „sasfészkét” fedezte fel Hadházy Ákos

Az Orbán-család egy újabb „sasfészkét” fedezte fel Hadházy Ákos 

Reméljük nem Bese Gergő szenteli fel, mint a Karmelitát.
Orbán Viktor szerint Orbán Balázs hibázott

Orbán Viktor szerint Orbán Balázs hibázott 

Orbán Balázs méretes ostobaságot mondott, de nem csak egyet.
1660 forint/gombóc fagylaltáron dorbézoltak közpénzből egészségügyi dolgozók

1660 forint/gombóc fagylaltáron dorbézoltak közpénzből egészségügyi dolgozók 

Nincs jobb egy finom fagyinál horroráron közpénzből.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo