Ürge-Vorsatz Diána: minden baj oka a túlfogyasztás

Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete, az IPCC kiadta új jelentését, mely arról szól, hogyan fékezhetjük meg a globális felmelegedést 1,5 Celsius-foknál. A Nobel-békedíjas testület kibocsátásmérséklésekkel foglalkozó munkacsoportjának alelnökével, dr. Ürge-Vorsatz Diánával beszélgettünk.

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

Az IPCC jelentései új tudományos felfedezéseket sosem tartalmaznak, hanem a megjelent szakirodalmat összegzik. Ezúttal mintegy hatezer tanulmányt feldolgozva negyven ország 91 tudósa írta az egyes fejezeteket.

Hogyan került az IPCC közelébe?

– Említettem Faragó Tibornak, aki a klímatárgyalásokon a Környezetvédelmi Minisztériumot képviselte, hogy nagyon szívesen dolgoznék az IPCC-ben. Éppen akkor volt jelölési időszak, és a minisztérium jelölt. Majd felhívtak az IPCC-től, és megkérdezték, hogy hajlandó lennék-e jelentkezni koordináló vezető szerzőnek. Ez 2003-ban volt.

Mekkora büdzsével dolgozik a szervezet?

– Mindössze hatmillió euró a költségvetése. Ebből egy kis titkárságot tartanak fenn Genfben, és fedezik a fejlődő országokban élő tudósok utazását a munkaértekezletekre. A fejlett világban élő szakemberek a saját kormányuk költségén utaznak. Mindenki önkéntesként dolgozik. Ez az erőssége és gyengesége az IPCC-nek: senkit nem vádolhatnak meg, hogy a pénzért csinálja.

Dr. Ürge-Vorsatz Diána - Kép: Daniel Vegel -

A 2007-es Nobel-békedíj személy szerint kiknek a munkáját ismerte el?

– A díjat magát az IPCC kapta. A szervezet megnézte, hogy kik járultak hozzá olyan mértékben a munkájához, hogy e díjra érdemes legyen, ezért kiállítottak okleveleket a főbb szerzőknek, több száz szakembernek. Addig összesen öt magyar szerző írt a jelentésekbe, mindannyian megkaptuk ezt a névre szóló tanúsítványt.

Szakmai konferenciákon nem nyomulnak önök felé a vállalati szektor lobbistái?

– Annyira nem vagyunk fontosak mi, tudósok. Az IPCC jelentéseiben eddig mindig képviselve volt az olajipar, hiszen az ágazat nagyvállalatainál is komoly tudósok dolgoznak. Eddig az Exxontól jött az, aki a jelentésekben szerzőként dolgozott. Mindegyikőnknek be kell vallania félévenként, hogy milyen részvényei és üzleti érdekeltségei vannak.

Esélyek
  • Ha 2047-re lesz a globális gazdaság karbonsemleges: a 1,5 Celsius-fokos felmelegedés esélye 66%.
  • Ha 2050-re lesz a globális gazdaság karbonsemleges: a 1,5 Celsius-fokos felmelegedés esélye 50%.
  • Ha nem csökkentjük emissziónkat: 2040-re következik be a 1,5 Celsius-fokos felmelegedés.
  • Ha még 2100-ban is változatlanul folyik a légszennyezés: 3,1–3,7 Celsius-fokos felmelegedés várható.
A mostani jelentésben mi az, ami a közvélemény számára újdonságként hathat?

– Ha a kibocsátások akkorák maradnak, mint most, körülbelül tizenkét év alatt elköltjük a maradék karbonbüdzsénket, vagyis kimerítjük azt a kibocsátási költségvetést, amit még összesen kipöföghetünk, hogy elérjük az 1,5 Celsius-fokos felmelegedést. A 195 tagállam által aláírt, 2015-ös párizsi klímaegyezmény azt mondta ki, hogy jó lenne a melegedést jóval két Celsius-fok alatt, de ideális esetben 1,5 Celsius-foknál tartani. Ez egy politikai döntés volt, vagyis akkor még nem tudtuk tudományosan, hogy ez valóban elérhető-e. Aki korábban 1,5 Celsius-fokot mert emlegetni, azt sötétzöld aktivistának nézték. Amikor megtudtuk, hogy jelentést kell készítenünk az 1,5 Celsius-fokos felmelegedésről, ott voltam, láttam a kollégáim reakcióit: ez már nem elérhető, ez a hajó elment, különben sincs irodalma. 2016 februárjára már kevesen voltak az IPCC vezetőségében, akik ezt ellenezték, az áprilisi plenáris ülésen pedig már egyáltalán nem volt ellenállás. A tudományos élet előrerohant, elkezdtük termelni a tudást, amiből ez az új jelentés született. Ebben mondjuk ki először, hogy akkor nem emelkedik a hőmérséklet az álomhatár fölé, ha holnaptól nem bocsátunk ki semmiféle üvegházgázt. A mai technológiákkal még lehetséges a felmelegedés megfékezése 1,5 Celsius-foknál, ez a hajó tehát nem ment még el, bár nagyon kell repesztenünk, hogy fel tudjunk szállni rá.

Milyen forgatókönyveket vázoltak fel a jelentésben?

– A lehetséges-e még kérdésre adott választ hat részre bontottuk. Egyrészt, hogy geofizikai, földtani szempontból megvalósítható-e. Erre egyértelműen igen a válasz. Műszakilag, technológiailag is lehet, de nagy változások kellenek. Gazdaságosság tekintetében is megengedhető, de nagy befektetésátrendezésre van szükség. Invesztíciók történnek az energiaszektorban, csak át kell irányítani a pénzeket az alacsony karbontartalmú beruházásokba. Viszont intézményrendszeri és környezeti szempontból már bonyolultabb a kép. Négy típusú forgatókönyvet azonosított a jelentés: ebből azt gondolom kettő reális. Azok – ez a személyes interpretációm –, amelyek fokozottan előtérbe helyezik az energiahatékonyságot és a megújulókat meg általában a keresletoldali változásokat. Utóbbi alá tartozik például a húsban gazdag étrendünk is, amin változtatni kellene, mert az állattenyésztésnek nagy az ökolábnyoma, és az egészségünknek sem ártana, ha kevesebb húst fogyasztanánk. Megdöbbentem, hogy Magyarországon a legelhízottabbak az emberek az EU-ban, és világszinten is negyedikek vagyunk.

Dr. Ürge-Vorsatz Diána
Budapesten született. Asztrofizika szakon szerzett fizikusi diplomát az ELTE-n, a londoni Brunel Universityn vett részt mesterképzésben. 1996-ban a University of California Berkeleyn és a University of California Los Angelesen (UCLA) környezettudományi és környezetmérnöki doktori fokozatot szerzett. 1996-tól a Közép-európai Egyetem (CEU) környezetvédelmi tanszékének professzora. 2003 óta vesz részt az IPCC munkájában, 2004–2007 és 2010-2014 között vezető koordináló szerző, 2015 óta munkacsoport-alelnök. 2008-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét. Férje dr. Ürge László, a DBH Investment kockázatitőke-alap igazgatója. Hét gyermekük közül a legidősebb 19, a legfiatalabb 4 éves.
Az IPCC hogyan áll ahhoz, hogy a szén-dioxidot gépekkel szívjuk ki a levegőből? Eddig az volt az ellenérv, hogy a szén-dioxid föld alá préselése túl energiaigényes, nem gazdaságos. Újabban viszont startupok kisebb méretű gépeket gyártanak, tehát mehetne ez decentralizáltan is.

– Nekem ebben a tárolás a nagy kérdés. Hova tegyük azt a rengeteg szén-dioxidot? Az újrahasznosítás a jelentés szerint kis hatékonysággal működik, mert energiaintenzív gyártási folyamatokat feltételez. Angliában a Carbon 8 System cég építőanyagokba építi be a szén-dioxidot. Több ilyen hosszú távú megkötésre lenne szükség, mert csak az, hogy bezárjuk a szakadékot a fejlődő és a fejlett országok városainak infrastruktúrái között, a teljes karbonköltségvetésünk harmadát emésztené el. Ha műtrágyába vagy üzemanyagba dolgozzák be a karbont, az visszamegy a légkörbe.

Van szó a jelentésben a szeizmikus veszélyekről? Hogy a föld alatti tárolás esetén ezeken az üregeken repedések keletkezhetnek, amiken keresztül akár lakott területekre is szivároghat a szén-dixoid?

– Igen, de alapvetően nem ez a veszély, hisz a szén-dioxid alapvetően nem mérgező. A probléma inkább az, hogy ha kiszivárog, a leválasztásba és tárolásba fektetett pénz hiábavaló volt, és a gáz marad a légkörben továbberősítve az üvegházhatást.

Nekem a legmeghökkentőbb az a kijelentés volt, hogy a szén-dioxidot megkötő korallszigetek 90 százalékának már a 1,5 Celsius-foknál búcsút mondhatunk.

– Ez tényleg nagyon tragikus, mert két Celsius-fokos felmelegedésnél viszont 99 százalékát elveszítjük. Ez az óceánok savasodásának és a hőmérséklet-emelkedésnek együttesen köszönhető, de a víz maga még mindig karbonelnyelő marad. És nagyobb elnyelő, mint a korallok.

Klímaváltozás: pollenszezon januárban, malária az Alföldön
A klímaváltozás valószínűleg a 21. század legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája. Hazánkban a legfontosabb egészségi kockázatot az extrém hőmérsékleti események jelentik – derült ki a Magyar Tudomány szeptemberi számában megjelent írásból. A hőhullámok öt év alatt közvetlenül több mint 3800 ember halálához járultak hozzá Magyarországon.
A permafrostban – a szibériai és alaszkai fagyott talajban – megbúvó metán kiszabadulása, ha felolvad a talaj, milyen mértékben befolyásolhatja a klímánkat?

– A metán huszonnyolcszor erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. Ez a felmelegedést erősítő pozitív visszacsatolás már megindult. A metán plusz/mínusz száz gigatonna változást jelenthet a karbonköltségvetésünkben, ami nem kevés, mivel az egész karbonbüdzsénk, amit még valaha kibocsáthatunk a jövőben, nagyjából 420–770 gigatonna. A mezőgazdaságból – az állatok ürülékéből és a kérődzésből – származó metánról sem felejtkezhetünk meg, ezt a kibocsátást is csökkentenünk kell.

A szántás nélküli növénytermesztésről hogyan vélekednek a kollégái? A meg nem bolygatott termőföldből és a benne lévő gyökerekből így nem jön ki a megkötött szén-dioxid.

– Erről megkérdeztem az új-zélandi kollégámat, aki a mezőgazdaságért felel a jelentésben. Mivel náluk tízszer több a birka, mint az ember, a metánkibocsátás komoly gond. Szerinte valószínűleg jóval kevesebb üvegházgázt lehet megkötni a talajban a szántás kiiktatásával, mint ahogy azt például Hetesi Zsolt merész kalkulációi saccolják. Tény, hogy ez egy létező és fontos irány, mert az energetika átállása a megújulókra önmagában nem hoz elégséges kibocsátáscsökkentést. Ebben a mezőgazdaság is fontos szereplő.

A népességszaporulatról mit mond a jelentés? Az ENSZ nemrég 9,3 milliárdról tízmilliárdra módosította 2050-es kivetítését.

– Inkább az életmód a probléma, mert nem mondhatjuk azt a fejlődő országok polgárainak, hogy ők nem vállalhatnak annyi gyereket, amennyit akarnak, hogy mi nyugodtan kocsikázhassunk, amennyit csak akarunk, különösen, hogy történelmileg mi, a fejlett világ okoztuk a klímaproblémát.

Mika János: az egymilliárdot is elérheti a klímamenekültek száma
Egyszerre optimista és borúlátó Mika János éghajlatkutató. Ha nem fékezzük civilizációnk üvegházgáz-kibocsátását, elérhetjük azt a pontot, ahol visszafordíthatatlan folyamatok indulnak el az éghajlatváltozásban. Az, hogy egy adott üvegházgáz-koncentráció milyen mértékű felmelegedést generál, már ismert.
A 2009-es koppenhágai klímacsúcs is azon bukott meg, hogy a fejlődő országok a fejlettekre mutogattak: eddig ti szennyeztétek a levegőt, most mi jövünk, így hát ti csökkentsétek a kibocsátásotokat erősebben.

– 2009 óta sokat fejlődött a világ. Mindenki megértette, hogy itt nagy a baj, ezért mindenkinek változnia kell, mert egy hajóban evezünk. A gazdasági rendszerek vannak nagy veszélyben, a megélhetésünk, a vizünk, a termőföldünk, az infrastruktúránk, sőt az egészségünk. A jelentés elsősorban azt mondja, hogy az évszázad közepére le kell szoknunk a fosszilis tüzelőanyagokról. Sajnos a kormányoknak több érdeket is kell mérlegelniük. Németország nagyon elkötelezett klímaügyben, mégsem tudta sem a bajor szénipart, sem az autóipart átalakítani, sőt e két szektor fékezi a kormányt. Igazából nem értem, hogy miért nem haladnak kellő gyorsasággal az elektromos mobilitás felé.

Jair Bolsonaro azzal kampányolt, hogy ha megválasztják Brazília elnökének, kilépteti az országot a párizsi klímaegyezményből. Megválasztották. Nem fél a dominóeffektustól?

– De, nagyon. Trumpnál a kiléptetés a klímaegyezményből részben retorika, hiszen az USA sok mindenben továbbra is robog előre a dekarbonizációs pályán, és például az IPCC-ben is újra befizető lett. Szerencsére Amerikában a szövetségi szintnél erősebb a tagállami és városi szintű irányítás. De ha ennél a két országnál megállna a lavina, talán még mindig tarthatók lennének a globális célok.

Miben kellene leginkább változnunk a klímavédelem érdekében?

– Úgy látom, hogy minden baj forrása a túlfogyasztásunk. Arról szólnak ma az üzleti modellek, hogy minél több árut adjunk el az embereknek. A termékeket direkt úgy tervezik, hogy azok néhány éven, de inkább hónapon belül tönkremenjenek, hogy aztán újat vegyünk. Ha pedig nem kell nekünk, beletolnak több millió dollárt a marketingbe, hogy tuti kelljen, még ha előtte soha nem is volt szükségük rá. Ezt próbálhatjuk így-úgy zöldre festeni, de alapjaiban hibás az üzleti modell. A szolgáltatásokra kell rámenni: a mobilitást áruljuk, ne az autót. Akkor lehetne jóval zöldebb az erőforrások használata, ha a hozzáadott értékre, a digitalizációra, az okos rendszerekre fókuszálnánk.

Mi történik 2 Celsius-fokos felmelegedésnél?
  • A gabonafélék és más élelmiszernövények beporzásáért felelős rovarok kipusztulhatnak.
  • A növények élőhelyeinek fele megszűnik.
  • A trópusi övezetekből ki kell menekíteni az embereket.
  • A világ egyes területein az országhatárok teljességgel lényegtelenné válnak.
  • Az oxigénhiányos tenger savasodása miatt elpusztul szinte az összes korallzátony.
  • Hárommillió tonnával csökken a kifogható halállomány.
  • Tíz centiméterrel nő a tengerszint, amivel tízmillió ember lakhelye szűnhet meg.
  • További több tízmillió ember kényszerülhet menekülésre, ha a sarkköri jég olvadása visszafordíthatatlanná válik.

Véleményvezér

Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben

Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben 

90 forint felett egy zloty ára.
Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.
Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.
Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján

Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján 

Családi segítség nélkül szinte lehetetlen Budapesten ingatlanhoz jutni egy fiatalnak.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo