Kriston László cikkei
Kriston László cikkei
60 métert is emelkedhet a tengerszint?!
A hőmérséklet az Antarktikán 3 Celsius fokkal melegedett az elmúlt 50 évben. Korunkban tíz évente átlagosan 2,5 centiméterrel növekszik a tengerszint. A tudóstársadalom sokáig abban a hitben élt, hogy Grönland az északi sarkkörön és az Antarktisz a déli pólusnál évezredek vagy évszázadok alatt fogja elveszteni jégtakaróját. De az elmúlt két évtizedben nyert kutatási adatok már ebben az évszázadban legalább 18 centiméteres tengerszint-emelkedés várható, állítja az ENSZ Klímatanácsa (IPCC). A többi "forgatókönyv" jóval drasztikusabb változásokat jósol és visszafordíthatatlan olvadásról beszél.
Hogyan gyönyörködik Norman Foster?
Ha létezik sztárépítész, ő mindenképpen az. Nem csupán a 20. század legismertebb, futurisztikus épületeinek, sci-fibe illő üvegcsodáinak megálmodója, de a környezettudatos tervezés pionírja is egyben. Újabban a világ első karbonsemleges városa, a sivatag közepén épülő Masdar City kiötlőjeként tartják számon a brit Norman Fostert.
Átalakult tengeráramlatok: ezért hidegebbek a telek?
A korallszigetek állapotát vizsgálva kimutatták, hogy az Atlanti-óceán áramlatai jócskán megváltoztak az elmúlt 40 évben. Biokémikusok és óceanológusok lehetségesnek tartják, hogy ez is szerepet játszik a zordabb telek és a szárazabb nyarak kialakulásában.
Ismerős békeperspektívák: kié lesz az olaj?
1983 óta 2 millió emberéletet követeltek és még több millió embert űztek külföldre az Észak- és Dél-szudáni népcsoportok között dúló polgárháborús villongások. Az etnikai konfliktuson túl "erőforrás háborúról" is beszélhetünk: az ország olajkészleteinek 75 százaléka az elmaradt déli területeken található. Az olajvezetékek és az olajfinomítók viszont a fejlettebb északon. Milyen eredményre vezet, ha Dél-Szudán a népszavazás eredményeként függetlenné válik?
Energia a szélből: hiába fúj ingyen, nem versenyképes
A szélenergia-ipar erőlködése nemcsak Kína és az USA rivalizálásában merül ki. A legnagyobb szélenergia-eszköz gyártók között német és dán vállalat is található. Az Európa Unió tagországai fogyasztóként és gyártóként is érintettek e szektor sorsának alakulásában.
Kiszámíthatatlan, szeszélyes energiaforrás a szél
Mint energiaforrás egyenetlen és időszakos. S ha erősen fúj is, legintenzívebb megnyilvánulása nem feltétlenül esik egybe a fogyasztás csúcsidőszakával.
Szélkerékharc: Kína leelőzi a Dániát és Amerikát
A gazdasági válság igen kedvezőtlenül érintette a tőkeigényes megújuló energia szektort. A csökkenő földgázár és az amerikai földgáz-készletek felfedezése megakasztotta a szélturbinák terjedését. Kínában viszont rohamtempóban bővült a piac és a szélenergia részesedése az ország áramfogyasztásában. Az ázsiai országnak sikerült elhappolnia a nyugati világ elől a vezetői pozíciót a szélenergia-eszközök gyártásában.
Kaliforniai kvóta-piac: egyelőre ingyen osztogatják
Kalifornia lesz az EU után a legnagyobb karbonkvóta-piac. Nem vártak rá, hogy kiderüljön, mi lesz a kiotói egyezmény sorsa, mely meghonosította a kvótakereskedelem intézményét. A kaliforniai törvényhozók a karácsonyi szünet előtt jóváhagyták az emissziókereskedelem beindítását az államon belül, mely önmagában is a G20-ak ligájába tartozó gazdaság.
Veszélyesebb a fajpusztulás, mint a klímaváltozás?
A Földön létező 380 000 féle növényfajnak közel egyötöde áll a kihalás szélén. Ezt állítják a Londoni Természettörténeti Múzeum Botanikus Kertje és a Természetvédelmi Nemzetközi Egyesülés (IUCN) szakértői, akik 5 évig tartó kutatás eredményeit tárták a nyilvánosság elé.
Kell-e nekünk az elektromos kerékpár?
A recesszió dacára is növekedett az elektromos kerékpárok eladása az elmúlt években. Egyes régiók visszalépést mutattak, de globálisan mégiscsak pozitív az összkép. De vajon szüksége van-e a világnak olyan erőforrás-igényes járműre, amit emberi erővel is meg lehet hajtani? Újabb értelmetlen luxusterméke lenne ez a nyugati világnak?
Itt az idő: jön az árvízadó?
Ausztrália déli részét is elérte az ár, mely a keleti Queensland régiót katasztrófa sújtotta területté változtatta. Az ország harmadik legnagyobb városának, Brisbane-nek egyes negyedeit elöntötte a víz. Az áradásokban eddig 24 ember vesztette életét. 12 személy eltűntnek van nyilvánítva.
Akik a szívószálba kapaszkodnak
Ihatatlan vizet tisztító „szívószál" és maláriát okozó szúnyogcsípések elleni ágyháló. E termékekkel védi a harmadik világbeli szegények életét egy dán cég. Ha a kibocsátásikvóta-piacok szabályait sikerül bővíteni, karbonsemlegesítő projektként is elszámolható lesz az, ami eddig humanitárius adakozásnak számított.
Biotechnológia: génblokkoló gyógyszerek
Megfejtették genetikai kódjaink hárommilliárd "betűjét", mégsem forradalmasította az emberi génkészlet ismerete olyan mértékben a gyógyászatot, mint ahogy a szakemberek remélték. A génsebészet, a génekre ható gyógyszerek, az őssejtekkel való gyógyítás részben vagy egészben utópiák maradtak. Kevés beteg profitált a géntudomány vívmányaiból.
Olcsó tömegtermékké válhat az egyéni géntérkép
Jótékony eszköz egy fenntartható társadalom kezében a géntechnológia, amely a népegészség és a preventív diagnosztika javításához járulhat hozzá? Mert a genetikai hajlamok, veszélyforrások azonosításával tudatosabb, egészségesebb életvitelre foghatja rá magát az ember. Vagy inkább Pandora szelencéjével van dolgunk, mert a genetikai információkkal visszaélhetnek a biztosítótársaságok és a munkaadók?
Jövőbelátás: komputer modellezi a fenntartható világot
Új modelláló eszközt fejlesztenének, hogy megismerjék, milyen döntések kellenek egy fenntartható társadalom létrejöttéhez. A genfi CERN részecskegyorsítójához hasonlóan tudásgyorsítónak hívnák azt a még csak tervként létező szuperkomputert, mely a globális társadalom és az ökoszféra viselkedését szimulálná. A FuturICT csoport egyelőre befektetőket keres a projekthez: tíz éves ütemben 1,3 milliárd dollárra lenne szükség a szuperkomputer megépítésére.
Ilyen a 21. század: széntüzelésű energiát falnak a szerverek
Az internetes adatforgalom bővülésével és gyorsulásával exponenciálisan nő a számítógépes infrastruktúrák energiaigénye. Miközben a Facebookot felhasználói és környezetvédő aktivisták ostromolják, hogy váltson megújuló energiákra, a Google már zöld energiákba fektet, de több állami finanszírozást látna szívesen a megújuló energiákat övező kutatás-fejlesztésben.
Ritkaföldfém-függőség: Kína markában vagyunk!
A mágnesek gyártásához használt ritkaföldfémek szinte minden hi tech eszköz, irodai, sőt hadiipari gép elengedhetetlen alkotóelemei. De a zöld gazdaság motorjai, a szolárpanelek, a szélturbinák, a hibrid gépjárművek akkumulátorai is alig képzelhetők el nélkülük.
Nem szeretik a fogyasztók a környezetbarát mosogatószert!
Még júliusban vezették be az Egyesült Államokban azt a vegyipari előírást, amely minimálisra csökkenti a mosogatószerek foszfát-tartalmát. Sokan az őszi hónapokban és a karácsonyi szezonban fedezték fel új mosogatószerük hatékonyságát, illetve annak hiányát, miután a régi flakon kiürült. A foszfát-szegény szerek ugyanis alig tisztítanak.
A sushi és a zsírsav is veszélyezteti az óceán élővilágát
A megnövekedett fogyasztói igények miatt a kipusztulás szélén áll a sushi-éttermek menüjének fontos hozzávalója, a kék tonhal. Japánban és Kínában erősödik a leggyorsabban a kereslet iránta. Japán lobbizással elérte, hogy az ENSZ illetékes szervezeténél, a CITES-nél leszavazzák az atlanti óceáni kék tonhal kereskedelmének tilalmára tett javaslatot.
Ezek voltak 2010 nagy zöld eseményei!
Mi tettünk bolygónk természeti egyensúlya és civilizációnk fenntarthatósága érdekében és ellenében 2010-ben? Csokorba gyűjtöttük a tavalyi év ökológiai szempontból legfontosabb eseményeit. Nem kizárólag a természeti katasztrófákra koncentrálunk, a pozitív kezdeményezéseket és innovációkat is sorra vesszük.
Zöld mérleg: 2010 eseményei ökológiai szempontból
Mi tettünk bolygónk természeti egyensúlya és civilizációnk fenntarthatósága érdekében és ellenében 2010-ben? Csokorba gyűjtöttük a tavalyi év ökológiai szempontból legfontosabb eseményeit. Nem kizárólag a természeti katasztrófákra koncentrálunk, a pozitív kezdeményezéseket és innovációkat is sorra vesszük.
Német- és Franciaország nagyságú terület került víz alá
Az évtizedek óta nem látott mértékű özönvíz 200 000 ember életmenetét borította fel Ausztrália keleti részén. A monszun egy hete heves erősséget ért el, s három nagy folyó lépett ki a medréből. Az elektromos áramot kikapcsolták Queensland tartomány egyes területen, hogy a víz ne okozzon áramütéses halált.
Zöld elit: íme 2010 legzöldebb vállalatai!
A tekintélyes amerikai hetilap, a Newsweek szakemberek és kutatócégek bevonásával két toplistát készített a legzöldebb világmárkákról, az Egyesült Államokban és globális szinten nyújtott teljesítményük alapján. Mely nagyvállalatok kerültek be 2010 környezettudatos üzleti elitjébe? Az elmúlt néhány év nagy trendjének az energiatakarékosság tűnik.
A globális felmelegedés miatt hidegebbek a telek!
A felmelegedést és a hidegrekordokat megdöntő zimankót nem igazán hozzuk összefüggésbe, tudósok mégis állítják: az olvadó sarkköri jégtakaró okozza az időjárási körülmények hagyományos alakulásának, viselkedésének felborulását.
Forró évek: a helyzet egyre fokozódik
A World Meteorological Organization előzetes összesítése szerint nagyon valószínű, hogy 2010 a három legmelegebb év egyikeként íródik be a meteorológiai mérések történetébe, a 2000-es évek pedig a legmelegebb évtizedként.
Kedvenc márkáink, zöld energiával
Mely intézmények törekedtek leginkább arra, hogy minél kevesebb fosszilis energiaforrást vegyenek igénybe? Az amerikai Green Power Partnership megadja a választ: az éves megújuló energia-fogyasztás szempontjából vizsgál magáncégeket, valamint állami és oktatási intézményeket az Egyesült Államokban.
Melyek voltak 2010 legzöldebb láncai?
A portlandi Portfolio 21 nyílt végű befektetési alap a legkörnyezetkímélőbb céges ellátási láncokat vizsgálta. Mely vállalatok tettek szert tavalyi működésükkel zöld babérokra?
Vízháborúk évszázada?
Az éghajlatváltozás egyik legdrámaibb hatása az időjárási szélsőségek, az aszályok és árvizek miatt fellépő ivóvízhiány. A világ számos területén súlyos gondot jelent az édesvízkészletek csökkenése, társadalmi feszültségeket kelt, és népvándorláshoz vezet, ami szűkebb régiónkra is kihathat. A vízkérdés nem ismer határokat.
Részleges sikerrel zárult a Cancúni Klímacsúcs
Az elmúlt két hetet inkább a kiszivárogtatás uralta, mintsem a kibocsátás: a WikiLeaks diplomáciai botrányai háttérbe szorították a cancúni klímacsúcs fejleményeit. De az ENSZ csúcstalálkozóján résztvevő országoknak sikerült dűlőre jutniuk több fontos kérdésben, s még a két legnagyobb kibocsátó, Kína és az USA álláspontja is közeledett egymáshoz. Bolívia tiltakozását pedig egyhangúlag kikerülte az összes tárgyaló fél. Általános megítélés szerint fontos "építőkövét" sikerült létrehozni egy jövőbeli globális egyezménynek.
A kérdés ugyanaz: hol vannak a növekedés határai?
A népességnövekedés és az ipari fejlődés gyorsulása, valamint a természeti erőforrások véges volta közötti veszélyes ellentétet először tette egyértelművé a széles nyilvánosság számára harmincnyolc évvel ezelőtt a Meadows-jelentés. A Római Klub megbízásából készült, 1972-ben megjelent tanulmány címe a ma számára is sokat mondó: A növekedés határai.
Emisszió: csökkentik vagy csak a növekedését lassítják?
A december 10-ig tartó klíma-csúcstalálkozótól nem vár ugyan senki jogilag kötelező érvényű globális megállapodást a kibocsátás-mérséklésre, az emisszió témája mégis kulcsfontosságú a tárgyalásokban, valamint a nézeteltérések megértésében. Kína hétfőn először állt elő azzal, hogy hajlandó (lenne) egy lehetséges ENSZ-megállapodás égisze alatt önkéntes alapon emisszió-csökkentést vállalni - a Kiotói eredmények elhagyását azonban nem engedi Peking, a Kiotói Jegyzőkönyvet valamilyen módon meg kell hosszabbítani a 2012 utáni időszakra is.
Gelbaum, a Szilícium-völgy „napkirálya”
Amerika egyik legbőkezűbb zöld pénzembere 500 millió dollárt fektetett be napenergia-technológiákba, nonprofit céllal pedig több százmilliót adományozott környezetvédelmi programoknak.
Keveset várhatunk a Cancúni Klímacsúcstól
Barack Obama klímatárgyalója csütörtökön azzal az óvatos megjegyzéssel jellemezte az USA álláspontját, hogy a klímacsúcson résztvevő államoknak nem szabad leragadniuk az emisszió-csökkentés határidejének kitűzésénél, hanem kis lépésekre kell koncentrálniuk, amik az átfogó megállapodáshoz vezetnek. Az EU sem áll készen rá, hogy Amerikát és Kínát megelőzve vezesse a tárgyalásokat, jelentették ki brüsszeli illetékesek.
Csökkenti ökológiai lábnyomát a Berlinale
A politikai tematikájáról és társadalomtudatosságáról ismert Berlini Filmfesztivál ezentúl nagyobb hangsúlyt helyez a klímavédelemre: energiafogyasztásán keresztül csökkenti öko lábnyomát. A hagyományosan február elején megrendezésre kerülő filmes seregszemle a tél egyik leghidegebb időszakában sok épületével számított energiafaló rendezvénynek.
Üzemanyag a levegőből
Nemcsak földgázból lehet előállítani a metanolt, ahogy eddig tették, hanem a levegő üvegházhatású szén-dioxidjából is. Oláh György találmányával új eszközt kaptunk a klímavédelemre és a növekvő energiaigény megoldására?
Milyen megoldások közül választhat a cancúni Klímacsúcs?
A klímaváltozás olyan új területe a nemzetközi diplomáciának, tudománypolitikának és államigazgatásnak, mely a politikusok, az üzleti döntéshozók és a közvélemény nagy része számára ismeretlen fogalmakat és mechanizmusokat tartalmaz. A jövő hétfőn, november 29-én Cancúban kezdődő Nemzetközi Klímacsúcs előtt tekintsük át, milyen eszközök és megoldási lehetőségek állnak a klímatárgyalók és az államfők rendelkezésére, hogy orvosolják korunk egyik legnagyobb problémáját.
Agro-outsourcing: sokmillió hektáros földfelvásárlások
Napjainkban egyre kecsegtetőbb befektetésnek ítélik a termőföld-vásárlást. Stratégiai fontosságú a földszerzés: a jövőben csak fokozódó élelmiszerkrízis és vízhiány miatt a termékeny terület egyre nagyobb ritkaság lesz, értéke folyamatosan nőni fog. Az elmúlt években az önellátó élelmezésre képtelen gazdag országok kormányai, a szuverén nemzeti vagyonokat kezelő alapok, és a multinacionális vállalatok szépen-csöndben megkezdték a termőföldek felvásárolását a harmadik világban, ahol már eleve nagy az éhínség. Újabb gyarmatosítás indult meg a fogyatkozó erőforrások korszakának nyitányaként?
Tudtunk nélkül folyik a sokmillió hektáros földfelvásárlás
Megkezdődött a stratégiai helyezkedés, vagy inkább versengés az értékes termőföldek megszerzéséért. Csak tavaly, 2009-ben 45 millió hektárnyi termőterület cserélt gazdát a nagy globális földszerző manőverben. A játszma stratégiai fontosságú: a jövőben csak fokozódó regionális élelmiszerhiányok és vízhiányok miatt a termékeny föld egyre nagyobb ritkaság lesz, értéke folyamatosan fog nőni. Az önellátásra képtelen gazdag országok földeket javarészt a szegény országokban vásárolják fel, ahol már eleve nagy az éhínség. Újabb gyarmatosítás indult meg a fogyatkozó erőforrások korszakának nyitányaként?
Milliók éheznek Amerikában
Nem lenne teljes, sőt félrevezető lennek a kép, ha az Egyesült Államokat csak az elhízottak kánaánjaként ábrázolnánk. A recesszió miatt nagyot ugrott a munkanélküliség aránya, és milliók kényszerülnek állami élelmiszersegélyre. Havonta 200-300 dollár értékben is kaphatnak élelmiszervásárlásra jogosító jegyeket.
Földimogyoróval az éhínség ellen?
Világszerte 20 millió gyerek szenved alultápláltságtól és éhezéstől. André Briend francia gyerekorvost a Nutella krém ihlette meg, hogy olyan ízletes és melegítés nélkül fogyasztható, vitamin- és kalóriadús élelmiszert fejlesszen a harmadik világ kiskorú éhezőinek, mellyel hatékonyan fékezhető meg a gyermekhalandóság - kórházi, intravénás ápolás nélkül. Vállalkozása azonban monopolisztikus tendenciákat mutat.
Megdöbbentő adatok: itt az éhínség világtérképe!
Elemzők úgy vélik, a gazdasági válság miatt az éhínség felszámolására csak akkor tudnak több pénzt fordítani a deficittel és magas munkanélküliséggel küszködő "gazdag országok", ha átideologizálják a szegénység leküzdését célzó segélyezést, és a biztonsági kiadások közé csoportosítják. Nézzünk körül a világban, hol a legszörnyűbb az élelmiszerhelyzet? Hol vannak az éhínség veszélyzónái, ahol könnyen táptalajra talál a demagógia és a terrorizmus? Az International Food Policy Research Institute Globális Éhségindexe e szempontból rangsorolja a világ országait.
Globális kalória-egyenlőtlenség: ott éheznek, itt híznak...
Miközben 6,9 milliárd fős népességű bolygónkon egymilliárd ember nem jut elegendő táplálékhoz és éhezik, a fejlett országokban a túlsúlyos polgárok száma már évekkel ezelőtt túllépte az éhezőkét! Nemcsak vagyoni, de kalória-egyenlőtlenségek is jellemzik a világunkat.
Búzatermés-rekord jön, de 60 százalékkal drágulhat a kenyér
A modern agrárium történetének harmadik legerősebb globális búzatermését könyvelhettük el idén. De a klímaváltozás által létrejövő szélsőséges időjárási viszonyok miatt az elkövetkező években kiszámíthatatlanabb lesz a búzatermés. A szárazság és az árvizek idén is jócskán beleszóltak a termésmennyiség alakulásába Oroszországtól Pakisztánon át Magyarországig.
Energiát nyerhetünk a vulkánokból!
Miközben Indonéziában tombol a Merapi vulkán, másutt éppen e természeti jelenséget szeretnék befogni az emberiség javára. Közép-Amerikában új vállalkozások készülnek geotermikus energiát kinyerni a vulkánokból. A módszer jól jön a túlnyomórészt mezőgazdaságra hagyatkozó latin-amerikai nemzetgazdaságoknak, ahol a klímaváltozás miatti szélsőséges időjárás, a globális felmelegedés következtében erősödő trópusi viharok éreztetik hatásukat. A geotermális eljárás kritikusai azonban emberi kéz okozta földrengésektől tartanak.
Földrengést okoz a geotermikus energiák hasznosítása?
A geotermikus energia versenyképes lehet a szén-alapú energia-előállítással szemben, vélik szakértők. Az Egyesült Államokban több mint száz geotermális projekt részesült állami támogatásban, ám egy svájci földrengés óvatosságra inti a hatóságokat és az iparág szereplőit.
Hollywood is csökkenti az ökológiai lábnyomát
Nem "csak" tehetség és művészi érzék, de rengeteg nyersanyag, üzemanyag, elektromos áram megy el arra, hogy a mozivásznon vagy a tévéképernyőn másfél órás élményben legyen részünk. A filmgyártásnak, ennek az erőforrás-intenzív iparágnak a szereplői sok mindent megtesznek Hollywoodban, hogy zöldebb módon gyártsák terméküket: a játékfilmeket.
Klímavédelemre szavaztak a kaliforniai választók
A zöld politikus szerepében tetszelgő Arnold Schwarzenegger éghajlatvédelmi törvénycsomagja túlélte azt a népszavazást, melyen 2012-es érvénybe lépése forgott kockán. A jogszabály jelenleg a világ egyik legerősebb klímatörvénye - még ha hatóköre csak regionális méretű is, és nem országos. A kongresszusi republikánus győzelem fényében könnyen Kalifornia léphet a klímaharc élére Washington helyett.
Mit jelent az amerikai képviselőválasztás a klímaügynek?
Röviden: nem sok jót. Bővebben: a republikánusok újbóli térnyerése nemcsak meghiúsítja az amerikai klímatörvény létrejöttének lehetőségét, de még a butítottabb verzió, a megújuló energiákra koncentráló energiatörvény elfogadását is erősen kétségessé teszi. Barack Obamának csak a Környezetvédelmi Hatóságon keresztül marad mozgástere a szabályozásra, ám még ide is elér az olajipar által zsebre tett republikánusok keze.
Friss
Munkatársakat keresünk!
Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.
Mindig az ember a leggyengébb láncszem a kibervédelemben
Kétféle ember, és kétféle cég van: akit már meghekkeltek, és akit meg fognak.
Költségkímélés
Felesleges, több millió forintos kiadás a névjegykártya – a kapcsolatépítés új korszaka jön
Elérheti az 1,5 - 2 millió forintos tételt is egy átlagos hazai kkv éves névjegykártya gyártásának összköltsége.
Pénzszerzés
Vita bontakozott ki a kormány Otthonfelújítási Programjáról
Fűtőklímával lehetne a legtöbb ember rezsijét csökkenteni az új otthonfelújítási pályázaton.
