Az ausztrál kormány árvízadó bevezetését mérlegeli, amelyből az újjáépítési munkálatokat finanszírozná, jelentette a CNN hírtelevízió. Az áradás -melyek több európai ország méretével egyenlő nagyságú ausztrál régióban romboltak infrastruktúrákat- várhatóan 20 milliárd ausztrál dollárjába (19,79 milliárd USD) kerül majd az ausztrál kormánynak, aminek legalább felét a pórul járt Queensland tartományban kell építkezésre fordítani.
(Fotó: Wiki Commons)
A modern korban felhalmozott infrastrukturális értékek miatt biztosítási szakértők a 2010 decemberében kezdődött árvizet tartják Ausztrália legköltségesebb katasztrófájának. A szélsőséges időjárásáról ismert országra szabályszerűen lecsapnak a ciklonok, de az 1974-es esőzés -melyben 43 000-en váltak földönfutóvá-, vagy a 2009-es erdőtüzek -melyekben 131 ember halt meg- sem okoztak olyan mértékű anyagi kárt, mint a decemberi és januári áradások.
Az új adónemből 10 milliárd ausztrál dolláros bevételre számítana a kormányzat, állítja a The Australian napilap. Természeti erőforrásainak köszönhetően az államkincstár és az ausztrál gazdaság viszonylag jól átvészelte a 2008-ban kirobbant hitelválságot és az ezt követő recessziót, ezért nagy érvágásra nem kell számítani. Az ausztrál gazdaságnak idén 3 százalékos növekedést prognosztizálnak, melyből vélhetően 1 százalékot nyes majd le a természeti katasztrófa (ami 13 milliárd dollárnak felel meg).
Egyes ágazatokban elkerülhetetlen a visszaesés. A nemzetközi szinten élvonalbeli szénkitermelőnek számító szigetország 5 százalékos (mintegy 14 millió tonnás) csökkenést tapasztalhat az acélművek működtetéséhez kitermelt ipari szénszállítmányaiban, mivel sok bányát elöntött a víz. Az output-csökkenés hírére máris nőtt a fémipari szén ára, ez viszont ellensúlyozhatja a visszaesés ausztrál nemzetgazdaságra gyakorolt hatását. A bankszektor is minden bizonnyal megsínyli majd az árvizet, amint az elöntött (vagy megsemmisült) házakban lakó, esetleg munkanélkülivé vált polgárok képtelenek lesznek törleszteni az ingatlan-kölcsön részleteit.
Az árvíz a keleti Queenslandből továbbzúdult, és elérte a déli Victoria tartományt. Itt Horsham városában 200 éve nem látott áradást könyveltek el. A leghevesebb esőzéseken már átesett az ország, időnként ki is süt a nap, de még 2-3 hónap vissza van az esős évszakból.
Klíma-biztosítók: nem biztosak a dolgukban
A nagyvárosok növekvő lakossága, valamint a partmenti övezetekben koncentrálódó populáció gyarapodó száma éppúgy hozzájárul ahhoz, hogy a természeti katasztrófák kárösszegei megugrottak, mint az infrastruktúrák egyre növekvő értéke és az extrém időjárás erősebb pusztítása.
Az egymást erősítő tényezők miatt a biztosítók igyekeznek lépést tartani a változó peremfeltételek megértésével és analizálásával. A biztosítói szakma azonban nem tett még szert korszerű tudásra a klímakockázatok elemzésében, fogalmazta meg önkritikus összegzését a Munich Re, a világ legnagyobb viszontbiztosító cége.
Nem segít a kalkulációban az sem, hogy a szakma hagyományosan rövid távú elemzésekre hagyatkozott, az előző évi károkhoz képest módosította tarifáit és a kockázati besorolásokat, holott a pontos, megbízható klímakockázat-értékelés több évtizedes időjárási tendenciák ismeretét igényli.
1980 és 2009 között reálértékben 3 százalékkal nőtt a szélsőséges időjárásból eredő természeti katasztrófák okozta károk összege; a biztosított károk volumene pedig 4 százalékkal. 2010-ben természeti katasztrófák miatt 37 milliárd dolláros kárigényeket nyújtottak be a biztosított felek. "Van bizonyíték, mely afelé mutat, hogy az időjárással összefüggő katasztrófák számbeli növekedése valószínűleg nem magyarázható meg az éghajlatváltozás figyelmen kívül hagyásával", jelentette ki a Munich Re.