Itt az idő: jön az árvízadó?

Ausztrália déli részét is elérte az ár, mely a keleti Queensland régiót katasztrófa sújtotta területté változtatta. Az ország harmadik legnagyobb városának, Brisbane-nek egyes negyedeit elöntötte a víz. Az áradásokban eddig 24 ember vesztette életét. 12 személy eltűntnek van nyilvánítva.

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az ausztrál kormány árvízadó bevezetését mérlegeli, amelyből az újjáépítési munkálatokat finanszírozná, jelentette a CNN hírtelevízió. Az áradás -melyek több európai ország méretével egyenlő nagyságú ausztrál régióban romboltak infrastruktúrákat- várhatóan 20 milliárd ausztrál dollárjába (19,79 milliárd USD) kerül majd az ausztrál kormánynak, aminek legalább felét a pórul járt Queensland tartományban kell építkezésre fordítani.

(Fotó: Wiki Commons)

Pusztítás és károk
-Az árviz okának a La Nina légköri jelenséget tartják (ami az El Nino ellentéte)
-A magánszektor képviselői 3-10 milliárd dolláros újjáépítési költségről beszélnek, az ANZ Bank ennek dupláját is lehetségesnek tartja, mivel a károkat még nem mérték fel, az csak az árhullám elvonulása után lehetséges. A kormány -valószínűleg realistábban- 15-20 milliárdos kárt emleget.
-Queenslandben 28 000 házat kell újjáépíteni.

A modern korban felhalmozott infrastrukturális értékek miatt biztosítási szakértők a 2010 decemberében kezdődött árvizet tartják Ausztrália legköltségesebb katasztrófájának. A szélsőséges időjárásáról ismert országra szabályszerűen lecsapnak a ciklonok, de az 1974-es esőzés -melyben 43 000-en váltak földönfutóvá-, vagy a 2009-es erdőtüzek -melyekben 131 ember halt meg- sem okoztak olyan mértékű anyagi kárt, mint a decemberi és januári áradások.

Az új adónemből 10 milliárd ausztrál dolláros bevételre számítana a kormányzat, állítja a The Australian napilap. Természeti erőforrásainak köszönhetően az államkincstár és az ausztrál gazdaság viszonylag jól átvészelte a 2008-ban kirobbant hitelválságot és az ezt követő recessziót, ezért nagy érvágásra nem kell számítani. Az ausztrál gazdaságnak idén 3 százalékos növekedést prognosztizálnak, melyből vélhetően 1 százalékot nyes majd le a természeti katasztrófa (ami 13 milliárd dollárnak felel meg).

Egyes ágazatokban elkerülhetetlen a visszaesés. A nemzetközi szinten élvonalbeli szénkitermelőnek számító szigetország 5 százalékos (mintegy 14 millió tonnás) csökkenést tapasztalhat az acélművek működtetéséhez kitermelt ipari szénszállítmányaiban, mivel sok bányát elöntött a víz. Az output-csökkenés hírére máris nőtt a fémipari szén ára, ez viszont ellensúlyozhatja a visszaesés ausztrál nemzetgazdaságra gyakorolt hatását. A bankszektor is minden bizonnyal megsínyli majd az árvizet, amint az elöntött (vagy megsemmisült) házakban lakó, esetleg munkanélkülivé vált polgárok képtelenek lesznek törleszteni az ingatlan-kölcsön részleteit.

Az árvíz a keleti Queenslandből továbbzúdult, és elérte a déli Victoria tartományt. Itt Horsham városában 200 éve nem látott áradást könyveltek el. A leghevesebb esőzéseken már átesett az ország, időnként ki is süt a nap, de még 2-3 hónap vissza van az esős évszakból.

La Nina
A La Nina Ázsiában sem söpört végig pusztítás nélkül: Sri Lankában a rizstermés 21 százaléka pusztult el az esők miatt, és egymillió embernek kellett biztonságosabb helyre költöznie vagy a hatóságok segítségét kérnie.

Klíma-biztosítók: nem biztosak a dolgukban

A nagyvárosok növekvő lakossága, valamint a partmenti övezetekben koncentrálódó populáció gyarapodó száma éppúgy hozzájárul ahhoz, hogy a természeti katasztrófák kárösszegei megugrottak, mint az infrastruktúrák egyre növekvő értéke és az extrém időjárás erősebb pusztítása.

Az egymást erősítő tényezők miatt a biztosítók igyekeznek lépést tartani a változó peremfeltételek megértésével és analizálásával. A biztosítói szakma azonban nem tett még szert korszerű tudásra a klímakockázatok elemzésében, fogalmazta meg önkritikus összegzését a Munich Re, a világ legnagyobb viszontbiztosító cége.

Nem segít a kalkulációban az sem, hogy a szakma hagyományosan rövid távú elemzésekre hagyatkozott, az előző évi károkhoz képest módosította tarifáit és a kockázati besorolásokat, holott a pontos, megbízható klímakockázat-értékelés több évtizedes időjárási tendenciák ismeretét igényli.

1980 és 2009 között reálértékben 3 százalékkal nőtt a szélsőséges időjárásból eredő természeti katasztrófák okozta károk összege; a biztosított károk volumene pedig 4 százalékkal. 2010-ben természeti katasztrófák miatt 37 milliárd dolláros kárigényeket nyújtottak be a biztosított felek. "Van bizonyíték, mely afelé mutat, hogy az időjárással összefüggő katasztrófák számbeli növekedése valószínűleg nem magyarázható meg az éghajlatváltozás figyelmen kívül hagyásával", jelentette ki a Munich Re.

Brazíliában: felhőszakadás és földcsuszamlás
A dél-amerikai országban rendre problémát jelent a meredek hegyoldalakra épült nyomornegyedek statikai biztonsága. Tavaly Rio de Janeiro tartományában 280-an, Sao Paulo tartományában 75-en haltak meg a heves esőzések okozta földcsuszamlásokban. 2008-ban 130-an vesztették életüket a Santa Catarina tartományban történt áradásokban.
A múlt hét szűnni nem akaró zivatarai ezúttal 700 életet követeltek. Az áldozatok többségét álmában érte a halál, amikor a sárzuhatag végigsöpört szobáikon és maga alá temette a házakat. A legnagyobb pusztítást Petrópolis, Teresopólis és Nova Friburgo városában okozták a sárlavinák. A globális éghajlatváltozás elsősorban a csapadékmennyiség megváltozásában mutatkozott Brazíliában.
Az elmúlt évtizedben sűrűbbé váltak a nagy felhőszakadások: 2000 óta 37 halálos kimenetelű áradás történt. A Világegészségügyi Szervezet (WHO) szerint az elmúlt 20 évben közel 5 millió ember életét tették tönkre a brazíliai árvizek. Nagy a nyomás Brazílián, hogy javítsa katasztrófavédelmi szolgálatait, hiszen 2014-ben a Futball Világbajnokságnak, 2016-ban az Olimpiai Játékoknak ad otthon az ország.

Véleményvezér

Bajban van a pápai kórház

Bajban van a pápai kórház 

A pápai egészségügyi ellátás megbillent.
Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje 

Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.
Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is

Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is 

Fájdalmas, hogy még Bulgária is előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.
Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper

Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper 

Gigászi gyümölcsárak a piacokon.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo