Szaúd-Arábia például feladta a 30 év alatt elérhetőnek vélt önellátó mezőgazdaság ideáját, amely (sivatagi) délibábos reménynek bizonyult, miután a gabonatermesztés megcsapolta az ország eleve szerény vízkészleteit. A sejkek bevásárló körútra indultak: földet vesznek, főleg Afrikában.
Tanácsadóként az egykori "zöld forradalom" vezéralakját, Robert Zeiglert szerződtették tavaly, aki az általa nemesített varázsrizzsel megsokszorozta a termést a 60-as években, amivel egymilliárd embert mentett meg, utat nyitva Ázsia rohamos fejlődése előtt. Ő mondja meg a szaúdiaknak, hol érdemes földet vásárolni. A Zeigler előtt feltárt nemzeti stratégia betekintést enged a 21. század talán legnagyobb játszmájába: a klímaváltozás révén átalakuló ökológiai egyensúly, a fokozódó szárazság és a népességnövekedés miatt megindul a stratégiai helyezkedés a földek és vizek megszerzéséért.
Az import-függőség csökkentése nemzeti érdek: az "Abdullah Király Kezdeményezés" keretében a szaúdi kormány hét magánbefektető részvételével alapít 800 millió dolláros vállalatot, amely 100-215 ezer hektáros területet vesz külföldön. A belföldi búzatermelést közben 12,5 százalékkal csökkentik. Az ökológiai nehézségek áthidalására voltaképpen agro-outsourcing történik.
Stratégiai helyezkedés
A befektetési alapok, az élelmiszeripari óriáscégek, a gazdag milliárdosok, a kormányok egyaránt az agrár-vagyon, azon belül is a természeti kincsekre szavaznak, hogy bebiztosítsák magukat arra az esetre, ha újból megismétlődne a 2002-2008 között tapasztalt drasztikus élelmiszerár-emelkedés.
Az elmúlt évtizedben ugyanis a földvásárlásra ösztönző tényezők között volt a dollár gyengülése, az olajár növekedése, ezáltal a gépesített agro-biznisz költségszintjének megugrása, valamint a bioetanol-előállítás felpörgése és állami szubvencionálása (USA, EU), ami elvonta a termést az élelmiszerpiactól.
Csak tavaly, 2009-ben 45 millió hektárnyi termőterületre kötöttek szerződést, áll a Világbank idén szeptemberben kiadott jelentésében. Az agrobiznisz pénzügyi szakértői szerint a földszerző manőverek zömében kukorica, gabona, szójabab, gyapot termelését szolgálják. Az említett agrár-termékek ára lényegesen megnőtt a globális tápláléklánc sérülékenységét övező aggodalmak miatt, magyarázta a Reuters. Giles Mettetal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank mezőgazdasági felelőse szerint térségünkben, Kelet-Közép-Európában "megafarmokat" fejlesztenek, az egyiket egymillió hektáron, vagyis Dániával megegyező nagyságú területen.
Kik vesznek?
- Magáncégek és befektetőcsoportok is beszálltak a termőföld-monopolyba. A legprominensebb befektetők: Soros György, Deutsche Bank, Morgan Stanley, Goldman Sachs, Sanlam Private Equity, az orosz Renaissance Capital, a szaúdi Kingdom Zephyr Fund, a brit CDC és több állami befektetési alap.
- Az Afrikában vásároló londoni Emergent Asset Management 25 százalékos hasznot ígér öt éves távon.
- Külföldi befektetők 2006 óta 30 milliárd dollárt fektettek földszerzésbe világszerte, állítja a washingtoni International Food Policy Research Institute. Az ügyletek keretében 15-20 millió hektár cserélt gazdát, ami nagyságrendileg az EU termőföldjének 20 százalékával egyenlő!
- A termőföldvásárlások volumene a következő 20 évben 50 százalékkal fog nőni.
- 2009 első negyedévében 1,35 milliárd dollárnyi tőke áramlott a földszerző játszmába, állítja a kanadai AgCapita Partners.
- 2004 és 2009 között csak öt afrikai országban (Etiópia, Ghána, Madagaszkár, Mali, Szudán) több mint 2,5 millió hektárt árusítottak ki külföldieknek egymilliárd(!) dollár értékben, állítja a FAO.
