Az amerikai Geothermal Energy Association adatai szerint az USA-ban tavaly 46 százalékkal bővült a geotermális energiatermelés kapacitása, annyira azonban nem pörgött fel az új energiaipari ágazat, mint a nap- és szélenergia szektor. Ezen próbált segíteni Washington gazdaságélénkítő programja, melyben 338 millió dolláros támogatásban részesültek a Föld energiáját hasznosító projektek. A pénzt 123 fejlesztés között osztották szét.
A geotermikus energiára alacsony karbon-tartalmú energiafajtaként tekintenek a szakértők, de a mélységi forró vizek felhozatalát felváltó új technológia (amellyel hideg vizet juttatnak a lenti forró kőzetekbe), azt a lehetőséget is felveti, hogy földrengéseket okozhat. Az amerikai Energiaügyi Minisztérium ezért feltételként kikötötte, hogy a támogatásban részesülő projekteknek kötelező lesz szenzorokkal figyelniük a legapróbb földmozgásokat is és adatokat gyűjteni azokról.
Az óvatosságot egy svájci incidens indokolja. 2007-ben a Richter skála szerinti 3,4-es erősségű földrengés történt Bázel környékén, melyért egy közeli ESG-projektet tettek felelőssé a szakértők (lásd a keretes anyagot). A földmozgás miatt 8,4 millió dolláros kár keletkezett. A svájci hatóságok elrendelték a geotermikus projekt leállítását. Azóta a AltaRock Energy Inc. is felfüggesztett egy geotermikus fúrást Kaliforniában, homályosan "technikai problémákra" hivatkozva.
A Serianex földrengéskutató cég elemzése szerint a projekt 170 szeizmikus mozgás okozója lehetett volna a svájci projekt a következő 30 évben. Derűlátó iparági szereplők azt hangsúlyozzák, a svájci malőr mindössze arra tanít: nem szabad nagyvárosok közelében és tektonikus törésvonalaknál fúrni, továbbá minél mélyebbre hatol az ember, annál jobb...
