A tonhal igen értékes áru: egy jól megtermett, 3 méter hosszú, 640 kilogramm súlyú példány ára Japánban több ezer dollár. (A szendvicsekben vagy konzervekben lévő tonhal nagyobb populációjú fajtából való.) A kék tonhalak -melyek nevével ellentétben nem kék színűek- 80 százalékát Japánban eszik meg.
Nincs tiltólistán
A BP olajszennyezése a Mexikói-öbölben e halfaj két szaporodási helye közül pont az egyiket találta telibe. Egy hónappal a fúrótorony felrobbanása előtt az ENSZ egyik szakmai szervezetének konferenciáján Dohában szavazásra került a kék tonhal sorsa, s a delegált tagországi képviselők elutasították, hogy a halfaj felkerüljön a veszélyeztetett fajok listájára.
A javaslatot Monaco és az USA terjesztette be, de Japán a saját pártjára bírt más államokat. A japán kormány némi ellentételezéssel több afrikai országot is meggyőzött, hogy a japán érdekek mentén voksoljanak. Ha a tilalmat bevezetik, Japán -mint minden más ország- csak a nemzeti fenségterületű vizeiben kihalászott kék tonhallal láthatta volna el belföldi piacát. A dohai forduló után legközelebb 30 hónap(!) elteltével üléseznek a delegációk.
A kék tonhal átminősítése élelmiszerforrásból védet fajjá tehát nem történt meg. A Greenpeace azt látná jónak, ha a világ óceánjainak 40 százalékát védett természeti körzetnek nyilvánítanák egy nemzetközi egyezményben. Más szervezetek megengedőbbek: a Kék Óceán Intézet 5 éves moratóriumot kérne a kék tonhal-halászatra, hogy a populáció ismét növekedhessen. A World Wild Fund (WWF) az ipari szisztémájú halászatot tiltaná be, mert a nagy "húzóhálókon" olyan halfajták is fennakadnak, amiket nem szabad kifogni.
Az ENSZ illetékes tanácsa helyett a kék tonhal sorsát felügyelő bizottság, az ICCAT szabott ki végül némi szigorítást, de ez közel sem nyújt akkora védelmet a fajnak, amit az ENSZ kereskedelmi moratóriuma jelentett volna. Az ICCAT már eddig is fenntarthatatlan(ul magas) rátát engedélyezett a tonhal-halászatban érdekelteknek, nem véletlenül gúnyolják a nevét úgy: az Összes Tonhalat Kihalászó Nemzetközi Összeesküvés, vagyis International Conspiracy to Catch All Tuna (ICCAT)
Az óceánok 60 százaléka nem tartozik egyetlen állam fennhatósága alá sem. A kék tonhal nagy távolságokat úszik, ezért nemzeti jogszabályok képtelenek megfékezni a halászatát - de ez éppúgy igaz a többi nagytestű, vándorló életmódot élő óceáni élőlényre (kardhal, fekete nyársorrú hal, bálna, cápa). Állítólag 18 különféle regionális halászati szervezet felügyeli ezek kifogását.
A kék tonhal melegebb testhőmérsékletű, mint a vízközeg, amiben él, és ezt a hőfokot nagy táplálkozással állítja elő.
Mesterséges halásztavakban való tenyésztése tehát igencsak erőforrásigényes: körülbelül 8 kiló élelemre -főként kis halakra- van szüksége ahhoz, hogy egy kilót hízzon.
A lazac tenyésztéséhez például tizedannyi táplálék szükséges, mint a kék tonhalnak.
Vagyis ha esetleg mesterésges körülmények között pörgetik fel a kék tonhal-tenyésztészt -ahogy az a lazac esetében megtörtént-, azzal csak nagyobb sebességgel csapoljuk meg a (kistestű) halállomány.
Omega 3-piruláink ökológiai kára
De nemcsak a kék tonhal sorsa pecsételődött meg az új gasztronómiai divatok miatt. Az egészségtudomány felismerte, hogy a trigiliceridek csökkentik a szívinfarktus esélyét. Márpedig e zsírokban igen gazdag a halolaj. Az Omega-3 piruláinkhoz az Atlanti-óceáni halakból vonják ki a zsírsavat, méghozzá a Menhaden-halból, mely az Atlanti-óceán teljes ökoszisztémájának és táplálékláncának fontos tényezője.
A Menhaden javarészt algákkal táplálkozik. Olyan gyorsan eszik, hogy egy példány egy perc alatt 22,68 liternyi vizet képes megtisztítani az algáktól! E tisztítómunkára nagy szükség van vizeinknek, mivel a vegyszerekkel való telítődésük alga-burjánzást eredményez, ami oxigénhiányhoz vezet és a tengeri élővilág kihalásához az úgynevezett tengeri "halálzónákban" (összterületük meghaladja Németországét). Évente félmilliárd tonhal kifogása összesen 11,3 milliárd liternyi víz algásodását okozza.
A menhaden eközben számos más halnak az eledele - de az omega 3 zsírsavat csak ez a hal képes szintetizálni. Az étrend-kiegészítő kapszulákon túl felhasználjuk a menhadent ajakrúzs, festék, salátaöntet gyártásához, sőt lazacok etetéséhez is! A legnagyobb amerikai menhaden-feldolgozó, a houstoni Omega Protein évente 500 millió(!) példányt fog ki az USA vizeiből, állítja a New York Times. Magyarországra is hoznak be a termékeiből.
Mi lehet a megoldás? Bruce Franklin témába vágó könyve szerint 75 termék létezik -köztük több olyan, mely haltörmelékből kivont olajat tartalmaz-, amikkel beszerezhető a szükséges Omega 3 zsírsav és elkerülhető a menhaden halfaj túlzott halászata.
- Az elmúlt 50 évben világszerte meghétszereződött a kereskedelmi célú halászat, állítja a British Columbia-i Egyetem Halászati Központja
- Évente nagyobb súlyú kagyló- és halállományt fogunk ki a tengerekből, mint amennyi az emberiség összsúlya(!)
- Az Atlanti-óceáni és Földközi-tengeri kék tonhal populációja 1957 és 2007 között 70 százalékkal csökkent! Ebből 60 százalékért csak az elmúlt évtizedben kifogott mennyiség felelt, vagyis a vészes sebességű fogyadkozás viszonylag új keletű jelenség.
- A 90-es években betiltották a nagy húzóhálókat a nyílt tengereken. A 70-es években viszont naponta akár több száz kilométeren is kivetették őket.
- Egyes becslések szerint a kék tonhalnak már csak 9000 nagy ikrázó példánya maradt fenn az észak-amerikai térségben.
- Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete (FAO) szerint a 23 helyi tonhal-állományból 7-et túlhalásztak, 9 további populáció pedig közel áll e veszélyhez.
- A brazil tonhalállományt a japán érdekeltségű halászhajók már elpusztították.
- A Mexikói-Öbölben 1982-ben tiltották be az Atlanti-tonhal halászatát.
