Barry Popkin szakértő a Nemzetközi Agrárközgazdászok Szövetségének (IAAE) ausztráliai konferenciáján 2006-ban azt mondta, hogy a világ 800 éhezőjével szemben egymilliárd a kövérek létszáma. Ma az illetékes szervezetek egymilliárdra tartják az éhezők számát, ezért éppen egyensúlyban lehet a társadalom két véglete - ám elképzelhető, hogy közben tovább bővült a túlsúlyosak köre. Amerikában legalábbis igen, a legfrissebb adatok szerint.
"Mindennapi kenyerünket..." - és hamburgerünket
A 60-as években naponta 2360 kalóriát kapott átlagosan a fejlett világ polgára, ma 2800-at, 2030-ban pedig a jóslatok szerint 3050 kalóriát, állítja az ENSZ Élelmezésügyi Világszervezete (FAO).
1964-66 táján a fejlődő országok polgárai 10 kilogramm húst fogyasztottak évente és 28 kilónyi tejterméket, 1997-99 körül viszont már 26 kiló húst és 45 kilogramm tejterméket. 2030-ra az egy főre jutó húsfogyasztás eléri a 37 kilogrammot, a tejtermékek pedig a 66 kilót.
Egy átlagamerikai 988,6 kilogramm ételt eszik meg az év folyamán és naponta 3600 kalóriát fogyaszt. A globális átlag ezzel szemben napi 2700 kalória. Az amerikaiak élelmük 34 százalékát gyorséttermekben fogyasztják el. Az átlagpolgár minden negyedik ebédjét ilyen helyen költi el. A húsevés és tejfogyasztás szintén nagy porciót képvisel: a kalória-felvételnek közel harmada állati eredetű, vagyis évente 363,6 kiló húst és tejterméket fogyaszt el egy amerikai állampolgár.
Túlsúlyos Amerika
Az amerikai társadalom egészségtelen étrendet követ (gyorséttermi étel, cukrozott üdítőital, édesség és chips), aminek az az eredménye, hogy 72,5 millió amerikai minősül kövérnek. Ők az összlakosság 26,7 százalékát teszik ki.
23 tagállamban gyarapodott a kövérek száma, és egyetlen államban sem csökkent!9 tagállamban 30 százalékos a túlsúlyosak aránya a lakosság egészében (2007-ben csak 3 tagállamban volt ez a helyzet, vagyis 2,4 millió amerikai polgár hízott el az elmúlt három évben).
A valós helyzet valószínűleg ennél is rosszabb, mivel ezeket az adatokat telefonos adatgyűjtéssel szerezték, és könnyen meglehet, hogy a vonal túlsó végén sokan letagadják súlyukat.
Az elmúlt 30 évben Amerikában megduplázódott a cukrozott italok fogyasztása, s olyan szintet ért el, hogy a tizenévesek kalória-bevitelének 15 százalékát ezek adják! Az amerikai ruhaüzletekben mindig a S-es méretű pólókból van kiárusítás, mert nincs, aki hordja.
Kórházi költségek
Európában és Amerikában egyaránt az érrendszeri problémák okozzák a legtöbb halált. A lakosság 40 százaléka ilyen betegségekben hal meg. Az egészségügyre nagy terheket rónak az elhízásból és a magas koleszterinszintből eredő betegségek, valamint a cukorbetegség és a rák kezelésének költségei. Becslések szerint ezek a kiadások az USA-ban 2009-ben elérték a 147 milliárd dollárt. Van olyan tagállam, ahol fejenként évi 770 dollárt (156 500 forintot) tesznek ki az ezzel kapcsolatos kórházi költségek.
- A legelhízottabb korosztály az 50 éven felüliek.
- A kövérség gyakoribb a feketék és a latinók körében, mint a fehéreknél.
- Minden nyolcadik amerikai cukorbetegségben szenved. A diabétesz kétszer gyakoribb az alacsony jövedelmű városlakóknál, mint a gazdagabb néprétegben.
- Vannak olyan az amerikai nagyvárosok, ahol a diákok fele(!) túlsúlyos.
- A testsúly az iskolázottsággal is összefügg. Az amerikai statisztikai hivatalok adatainak tanúsága szerint minél magasbban kvalifikált valaki, annál kisebb az esélye, hogy elhízik.
- A "legkövérebb" államok Alabama, Arkansas, Kentucky, Louisiana, Mississippi, Oklahoma, Tennesse és Nyugat-Virginia.
- 23 tagállamban nőtt a kövérek száma, és egyetlen államban sem csökkent.
Olcsó kalória = alacsony tápérték
A helytelen táplálkozási szokásokkal társított hanyagság, valamint a mozgáshiány a probléma egyik oka, de az anyagi helyzet is befolyásoló tényező: az élelmiszeripar struktúrája napjainkra úgy alakult, hogy a gyári szisztémában, futószalagon, erős vegyi vagy kémiai beavatkozásokkal előállított ételek olcsók, míg az otthoni ebédhez vagy vacsorához szükséges természetes összetevők (zöldségek, gyümölcsök stb.) jóval drágábbak. Az eredmény az „olcsó kalória", ahogy Eric Schlosser, a Fast Food Nation című könyv szerzője hívja e jelenséget, s az olcsó kalória az esetek nagy részében egyet jelent az egészségtelen élelemmel.
Jól tükrözi az "olcsó kalória" győzelmét, hogy az egészségesebben táplálkozó japánok a keresetük 25 százalékát költik élelmiszerre, míg az amerikai polgárok csak 14 százalékot. Az ázsiai szigetországban nem is probléma a kövérség.
Barry Popkinnak az volt a felvetése, hogy meg kellene adóztatni a cukrozott üdítőitalokat (ice teák, colák, szörpök, stb.) és támogatni kellene a zöldség/gyümölcs-termesztést, amivel az állami kiegyensúlyozná az árkülönbségeket és az egészséges élelmeket hozná kedvezőbb piaci helyzetbe, rábírva a fogyasztókat a helyesebb táplálkozásra. Amerikában azonban pontosan az történt, hogy az agráriumot támogató szubvenciókat az élelmiszeripari cégek fölözik le, melyek a termésből aztán hamburgert és más futószalagon készülő ételeket gyártanak.
