2050-re 70-75 százalékkal több élelmiszert kell produkálni, hogy a 9,3 milliárd főre duzzadt emberiség egésze megélhessen a Földön. De bolygónk megművelhető földjeinek 90 százalékát már használatba vettük (ha nem számoljuk az erdőket és az erősen sérülékeny ökoszisztémákat). Az ökológiai nehézségek áthidalására voltaképpen agro-outsourcing történik...

Hol vesznek?

A legnagyobb összefüggő, kihasználatlan termőföld-terület Afrikán ível át: a Guinea szavanna zóna ez, mely Angolától Etiópiáig húzódik.

A külföldi befektetők fölényben vannak az üzletkötéskor és alacsony árakat diktálhatnak. Afrikai érdekvédők szerint inkább a helyi agro-bizniszbe és infrastruktúrába (pl. kórházakba) kellene invesztálniuk, s kereskedelmi megállapodásokat kötniük az afrikai kormányokkal a termőföld-szerzésért cserébe. Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szerverzetének (FAO) elnöke szerint lehet ebből még kölcsönösen előnyös (win-win) szituáció, ugyanakkor elismerte, ha a földszerzők nem vesznek részt a helyi gazdaság javításában, beköszönt a neo-kolonializmus: az afrikai farmerek kiszorulnak földjeikről, kénytelenek elszegődni az új tulajdonosokhoz, szakszervezeti érdekvédelem nélkül: 71 centes napi bérért.  

• Líbia 250 000 hektárt vásárolt Ukrajnában, Egyiptom hasonló ügyletre készül.
• Dél-Korea Tanzániában használ 103 600 négyzetkilométernyi területet.
• Abu Dhabi-i befektetők Pakisztánban vettek több tízezer hektárnyi földet, az állam maga Kazahsztánban tervez jelentős földvásárlást.
• Kína Algériában és Zimbabwéban birtokol területeket, emiatt egymillió kínai földműves él Afrikában. Az ázsiai nagyhatalom 3,4 milliárd dollárt különített el további vásárlásokra, mert a bolygó megművelhető földjeinek csak 9 százalékával bír, lakossága azonban a világnépesség 20 százalékát teszi ki.
• Laosz a termőföldje 15 százalékát adta el, 2-3 millió hektár körüli területet.

Mit termesztenek?

• Egyiptom a Fülöp-szigetekkel tárgyal banán- és rizstermesztés elindításáról.
• Uganda 800 000 hektárt értékesített Egyiptomnak búza és kukoricatermesztésre.
• A szaúdi Binladin Group, Kuwait és Qatar Indonéziában készülnek rizst termeszteni.
• Szaúd-Arábia szintén rizst termeszt Thaiföldön, 100 millió dollárból pedig farmokat létesít többek között Maliban, Szenegálban, Etiópiában, de szerződéskötésre készül Szudánnal is. A szaúdi Jannat cég Egyiptomban alapított vegyesvállalata 10 000 hektáron termel búzát, árpát és lucernát.
• Katar Kenyában bérel 40 500 hektárnyi termőföldet, cserébe kikötőt épít az ország partjainál.
• Az Abu Dhabi Fund for Development szudáni termelőszövetkezetekben szerzett tulajdonjogot.

Erodálódik a föld

A vásárlók egyre nagyobb földterületeket ragadnak magukhoz, egyre nagyobb pénzekért, ami megnehezíti a kis farmok és a kisvállalkozások életben maradását. Henry Wilkes, a londoni InvestAg Savills képviselője azt mondta a Reutersnek, hogy a városi befektetők benyomulása a jellegzetesen vidéki iparágba magával vonja a nagyvállalati kultúra, szempontok, követelmények érvényesülését, és a nagy méretekben való termelést.

A befektetők azonban nem fogják egész életöltőkön keresztül megőrizni a földet, mint a gazdák és a családi gazdaságok. Könnyen meglehet, hogy kifárasztják a földet és 10 év múlva túladnak rajta. A Világbank és az ENSZ az ökológiailag, illetve társadalmilag kártékony gyakorlatokat elkerülendő fogalmazta meg nemrég a "felelős mezőgazdasági befektetés" irányvonalait.

Élelmiszerháborúk jönnek?

A víz- és élelmiszerhiány a legnagyobb destabilizálóerő a társadalomra nézve, mert hatása azonnali. Emlékezzünk rá, hogy a francia forradalom is így robbant ki. Csak 2008 óta 30 országban voltak éhínség-kiváltotta zavargások (food riots)! Nemcsak Afrikában, hanem Haitin, Bangaldeshben, Egyiptomban, Mexikóban és a Fülöp-szigeteken. Afganisztán és Pakisztán gabona helyett a szélsőséges politikai mozgalmak táptalaja lett. Az éhínséget okozó szárazság is egyike volt a darfuri konfliktus kirobbantó tényezőknek.

A földszerzés is szíthat politikai viszályokat: a dél-koreai Daewo Logistics Madagaszkáron 99 évre kapott volna földbérleti jogot ingyen(!). Az ügylet tüntetéseket váltott ki, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy puccs tört ki a szigetországban. A hatalomra kerülő ellenzék első dolga az volt, hogy érvénytelenítette a szerződést.

Szaúd-Arábia és a Golf-öböl-menti államok pakisztáni földszerzésénél a 400 000 hektár mellé 100 000 fős magánhadsereget is rendeltek, amely megvédi a termést a helyi tolvajoktól! Etiópiában drótkerítés védi a sejkek földjeit a helyiektől. Ez lesz jellemző a holnapunkra? A nem valami rózsás jövőkép már cseppet sem valószínűtlen.