A csúcstalálkozó záródokumentumát Japán, Kína és az Egyesült Államok is elfogadták és aláírták, holott ezek delegációi nem kis súrlódást okoztak korábban. A BBC szerint a cancúni szerződés apránként jött létre, szövegét viszonylag kevés országok tömörítő egyeztetések sorozatán keresztül eszkábálták össze Cancúnban. A következők az egyezmény főbb pontjai:
- Nagyobb emisszió-csökkentésre van szükség, ám azt konkrétan nem vázolták fel, hogyan kívánják a koppenhágai csúcs után tett kibocsátás-csökkentő vállalásokat végrehajtani.
- A Zöld Klíma Alap 100 milliárd dollárt oszt szét a következő 10 évben a szegény országok között, hogy segítse gazdaságuk alacsony-karbontartalmú pályára állítását.
- Egy új Adaptációs Bizottság segíti ezeket az országokat az éghajlatváltozás (illetve a természeti katasztrófák) elleni védekezésben. A kincstárnoki feladat ellátásával -japán, amerikai és uniós kérésre- átmenetileg a Világbankot bízták meg, a felügyelői funkciót olyan testület látja el, amelyben egyenlő mértékben vesznek részt a fejlődő és fejlett országok. "Több fejlődő ország úgy tekint a pénzügyi segélyre, mint az északi államok évszázadokra visszamenő ipari szennyező tevékenységének ellentételezésére", jegyezte meg az MTI.
- Kidolgozták az erdőirtás megfékezésére igénybe vehető finanszírozás paramétereit.
- Oroszország és Japán valószínűleg nem fogja meghosszabbítani a kiotói jegyzőkönyv érvényességét (2012 után, mert új megállapodást akarnak, ami Kínára, az USA-ra és Indiára is érvényes. A fejlődő országok ezzel szemben úgy látják, az ipari forradalom óta a fejlett országok felelősek a légszennyezés túlnyomó részéért, ezért az ő kötelességük, hogy a jövőre is kiterjesszék kiotói vállalásaikat.)
- A fejlődő országok kibocsátás-csökkentését csak akkor ellenőrzik, ha azt nyugati pénzből finanszírozzák.
Megoldatlan témák
- Az eddigi egyezmények hosszú távú célként 2 Celsius fokban maximalizálták a felmelegedést (az ipari forradalom kezdetéhez képest), és úgy kalkulálták az emisszió-csökkentés százalékértékét, hogy ennél ne legyen nagyobb a klímaváltozás. Az új szakvélemények azonban arról tanúskodnak, hogy ennek betartása is nehéz lesz. A fejlődő országok eközben 1,5, sőt némelyikük 1 Celsius fokos melegedést lát csak megengedhetőnek.
- Kérdéses a Kiotói megállapodás jegyében beindított emissziós kvótakereskedelem jövője.
- Nem döntöttek arról a javaslatról, hogy a légi-, és tengeri forgalomra kivessenek-e karbonadót, amelyből a befolyó 10 milliárd dollárt a Klíma Alapra fordíthatnák. De nem foglaltak állást a bankok klíma-célú megadóztatása és a fosszilis energiák nemzeti szintű megadóztatása mellett sem.
Kiléptek a koppenhágai kátyúból
Az emisszió-csökkentést globálisan megszabó, jogilag kötelező érvényű (legally binding) egyezményre még továbbra is várni kell. Nem született tehát döntés arról, hogy a fejlett világot kibocsátás-mérséklésre kötelező Kiotói Jegyzőkönyv érvényben marad-e, vagy 2012 után egy új megállapodás váltja majd fel.
Bolívia végig ellenezte a klímacsúcs irányvonalát, s az utolsó napon annak végeredményét is, és mivel az ENSZ égisze alatt minden félnek el kell fogadnia a zárószerződést, sokáig kérdéses volt, Bolívia nem rántja-e magával az egész rendezvényt. A mexikói külügyminiszter úgy érvelt, konszenzus kell ugyan, de egy tiltakozó országnak "nincsen joga arra, hogy megvétózzon egy olyan döntést, amivel az összes többi ország egyetért."
Az egész világra kiterjesztett szerződés létrehozása -melyben a vállalások nemcsak önkéntesek, tehát nem számonkérhetők, hanem jogilag kötelező érvényűek- a 2011-es dél-afrikai klímacsúcs feladata lesz. A cancúni tárgyalások nem tudtak ilyen végeredménnyel szolgálni, de ahogy jeleztük, a megfigyelők és a résztvevők nem is számítottak rá, hogy ilyen megállapodással állnak fel a tárgyalóasztaloktól Mexikóban.
Ez volt a 13. klíma-konferencia a Kiotói Jegyzőkönyv 1997-es elfogadása óta. A Friends of the Earth környezetvédő szervezet rámutatott, hogy a jelenlegi eredmények még mindig lehetővé teszik az 5 Celsius fokos hőmérséklet-emelkedést. A Greenpeace úgy fogalmazott, a cancúni csúcs megmentette a klímavédelmet, mint politikai folyamatot, de magát a földi éghajlatot egyelőre nem.