2010-ben rekord-melegeket mértek a világ számos részén, s az ökoszisztéma kényes egyensúlyú folyamatai egyre gyakrabban borulnak meg látványosan, miközben látatlanul, kevésbé nyilvánvalóan is folyik tovább a pusztulás - a fajok sokszínűségének (biodiverzitás) csökkenésével.

Az időjárási szélsőségek rádöbbentik az embereket a klímaváltozással való szembenézésre. A brit Royal Society egyik kiadványának tanulmánysorozatában tudósok decemberben kijelentették, ha jelenlegi szintjén marad az emberi tevékenység okozta emisszió, akkor "nagyon nehéz", illetve "vitathatóan lehetetlen" lesz megfékezni a globális felmelegedést a 2 Celsius fokos szinten - mely értéket célnak tűzte ki a nemzetközi  klímapolitika, s a klímatárgyalások is e cél körül forognak.

Egyes tudósok szerint könnyen lehetséges, hogy a légszennyezés jelenlegi mértéke 4 Celsius fokos hőmérséklet-növekedéshez vezethet. Az emberi eredetű ÜHG-emissziók eközben teljesen rossz irányba "fejlődnek": a nagy kibocsátók többsége még azzal is küszködik, hogy a kiotói egyezményben garantált mérséklést képes legyen teljesíteni 2012-ig. Drasztikus emisszió-visszafogás híján még drasztikusabb klímaváltozásnak nézhetünk elébe.

"A nemzetközi helyzet egyre fokozódik"

Adatai ismertetésekor a brit Meteorológiai Hivatal (Met Office) úgy foglalt állást, egyre több bizonyíték mutat arra, hogy az emberi eredetű felmelegedés fokozódik. A világ minden táján 20 adatgyűjtő intézet szolgáltatott a brit intézet tanulmányához, amelyből kiviláglik:

• a tengerek hőmérséklete nő
• a páradússág erősödik
• a tengerszint növekszik
• a jégtakarók ésa gleccserek rohamosan olvadnak.

Kevin Ryerson, a Royal Society tematikus kiadványának szerkesztője és a Climate Change Research munkatársa azt ecsetelte a CNN-nek, hogy az óceánok lassan képesek csak felmelegedni, ezért a közeljövőben inkább a szárazföldön kell magasabb hőmérsékletre számítani. A világ egyes pontjain egyenesen extrém felmelegedés várható, ami 10-15(!) Celsius fokot is jelenthet.

Az évszázad végére a tengerszint emelkedése miatt a Föld lakosságának 2,5 százaléka kényszerül elhagyni lakóhelyét. A bolygónk tüdejeként szolgáló esőerdők kiterjedése továbbra is rohamosan csökken, s a hőmérséklet-változás miatt az erdőpusztulás kockázata még erősebb lesz Amazóniában, miközben Afrika bizonyos részein, főként a kongói medencében az erdőségek növekedhetnek (a melegedés miatt), állítja tanulmányában Przemyslaw Zelazowski, az Oxfordi Egyetemen működő Environmental Change Institute munkatársa. A CNN rámutatott, ez egybehangzik a Smithsonian Tropical Research Institue (STRI) megállapításával, mely egy 56 millió évvel ezelőtti melegedésnek tulajdonítja az esőerdők széles kiterjedését.

Vészjelek

Az emisszió-csökkentésben törvényileg kötelező érvényű megállapodást célzó klímatárgyalások a decemberi cancúni fordulóban sem jártak teljes sikerrel, bár jelentős előrelépések történtek: meghatározták a Klímaalap finanszírozását, mely pontosan az éghajlatváltozásból eredő károkat hivatott finanszírozni, illetve a szegény országok felkészülését e természeti folyamatok megváltozására.

A bioszféra további vészjeleket adott egész évben. A töménytelen széndioxidot és más üvegházgázokat elnyelő óceánok savasodnak, méghozzá olyan mértékben, amire nem volt példa az elmúlt 65 millió évben, állapította meg az ENSZ decemberben. A víz megszokott pH-értékének megváltozása miatt nem áll rendelkezésre elegendő tápanyag a mészvázas tengeri élőlények (pl. korallok) fennmaradásához, melyek fontos szűrők a klímaegyensúly fenntartásában. Az ipari forradalom óta 30 százalékkal csökkent a tengervizek pH-értéke. Egy tanulmány azt jósolja, hogy az évszázad végére 150 százalékos lesz az óceánok savassága, ha nem fogjuk vissza az ÜHG-kibocsátást.

Az időjárási szélsőségek mindennapossá váltak. Szinte nincs olyan hónap, amelyben ne lennénk tanúi valamilyen szerencsétlen, halálos kimenetelű ökológiai jelenségnek. Csak az elmúlt hónapban például özönvíz öntötte el Ausztrália egyes részeit és régóta nem látott zord hideg zavarta meg a karácsonyi légiközlekedést.

Szélsőséges időjárás 2010-ben

Decemberben a Swiss Re már arról szólt, hogy a katasztrófák miatt 222 milliárd dollártól esik el a világgazdaság, ami háromszorosa a 2009-es ökológiai eredetű veszteségnek. Haiti összeomlása viszonylag kevés pénzébe került a biztosítótársaságoknak: az ott lévő infrastruktúra nem volt modern és kevés épületet biztosítottak be, mert az elszegényedett ország nem engedhette meg magának a biztosítást. Ezzel szemben a 30 milliárd dolláros kárral járó chilei földrengésben 8 milliárd dollárt tettek ki a biztosított veszteségek.

Tavaly 295 000 ember pusztult el természeti katasztrófák következtében. A januári haiti és a márciusi chilei földrengés, a nyári orosz erdőtüzek, a hónapokon át tartó pakisztáni és kínai özönvizek tömegestül szedték áldozataikat. Az anyagi károk összértéke 130 milliárd dollárt, állítja szokásos évértékelő jelentésében a Munich Re, a világ legnagyobb biztosítótársasága.