Kell-e nekünk az elektromos kerékpár?

A recesszió dacára is növekedett az elektromos kerékpárok eladása az elmúlt években. Egyes régiók visszalépést mutattak, de globálisan mégiscsak pozitív az összkép. De vajon szüksége van-e a világnak olyan erőforrás-igényes járműre, amit emberi erővel is meg lehet hajtani? Újabb értelmetlen luxusterméke lenne ez a nyugati világnak? 

Kínában stagnált a 20 millió darabos éves eladási szint, a kerékpárbarát Hollandiában viszont 30 százalékos növekedést mutatott 2009-ben. Becsült adatok szerint Európában 2008-ban félmillió, 2009-ben háromnegyedmillió, 2010-ben egymillió PEDELEC kerékpár kelt el. Világszerte pedig 23,5 millió, 22,6 millió, valamint 24,2 millió jutott e három évre.

Nagyobb profitrés

A gyártók értik a rációt: az elektromos kerékpárok sokkal nagyobb profitrátát tesznek lehetővé, mint a "mezei" biciklik. Az új kétkerekűek a  városi közlekedésben kétségtelenül hasznos alternatívái az autóknak (nemcsak a légszennyezés, de a forgalmi dugók és a parkolási nehézségek miatt is), ilyen értelemben tehát zöld járművek, környezeti hatásuk alacsony - de miért kell az emberi "lóerőt" elektronizálni?!

A fejlesztés lényege részben az volt, hogy az emelkedőn kisegítse a kerékpárost. A motor meghajtásához azonban a tekerés is szükséges. A legjobb elektromos kerékpárok szétszedhetők és táskába pakolhatók, ami lényegesen megkönnyíti a szállításukat. Súlyuk általában 15 kilogramm.

2010 tavaszán hazánk akkori környezetvédelmi miniszter is kipróbálta a pedálos járgányt egy szakkiállításon. Az elektromos kerékpárok mintegy 10 éve ismert termékek, és olyan cégek tervezik gyártásukat, mint a Bosch, a Hella vagy a Schaeffler. A Pedelec biciklik ára még mindig borsos. Egy példány 1500-2500 euróba kerül (413 000-688 000 forint). És nem megoldott még az akkumulátor-töltő pontok kiépítése.

A kerékpár energiagiénye egyébként nem nagy: egy kis tetőnapelem energiájából 5000 kilométert is megtehet a bicikli.

Kerékpárbarát városok

A környezettudatos nagyvárosokban kerékpármegosztó-rendszereket építettek ki. Egyes országokban a közeledési vállalatok és vasúti társaságok is beszálltak az ilyen kezdeményezésekbe (Deutsche Bahn, a holland NS Railway). Hollandiában például a vonattal közlekedő utasok 30 százaléka kerékpárral jut el a vasútállomásra.

Több biciklikölcsönzési program ismert: Párizsban a Velib, Londonban a OyBike, Barcelonában a Bicing, Hollandiában az OV-Fiets, Németorrszágban a Call a Bike működik, hogy ily módon tehermentesítsék az utakat és minél több embert ösztönözzenek az autóközlekedés alternatíváinak igénybe vételére. A városi közlekedés 25-40 százalékát ugyanis 7,5 kilométernél rövidebb utak teszik ki Európában, vagyis a tipikusan városon belüli, lakás és munkahely közötti vezetés.

Véleményvezér

Nagyot fordultak Trump hívei Ukrajna ügyében

Nagyot fordultak Trump hívei Ukrajna ügyében 

Orbán Viktor ukránellenes politikája számára rossz hír érkezett.
Sereghajtó Magyarország a fiatal diplomások számában

Sereghajtó Magyarország a fiatal diplomások számában 

A kormány által meghirdetett munkaalapú gazdaság önmagában kevés a felzárkózáshoz.
Svédország gazdasági csodája

Svédország gazdasági csodája 

A svédek nem másokra mutogatnak, hanem csak egyszerűen jól teljesítenek.
A szlovák kormány meggondolta magát, mégis támogatják Ukrajnát katonai eszközökkel

A szlovák kormány meggondolta magát, mégis támogatják Ukrajnát katonai eszközökkel 

Magyarország egyre jobban elszigetelődik Ukrajna ellenes álláspontjával.
Kormányváltás lesz Csehországban, de Ukrajna támogatása marad

Kormányváltás lesz Csehországban, de Ukrajna támogatása marad 

Babis célja egypárti kormány létrehozása, amelyet más pártok kívülről támogatnának.
Hadházy Ákos szerint luxusutakra jártak a köztévé vezetői az adófizetők pénzéből

Hadházy Ákos szerint luxusutakra jártak a köztévé vezetői az adófizetők pénzéből 

Az adófizetők pénze könnyen vihető préda.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo