Kell-e nekünk az elektromos kerékpár?

A recesszió dacára is növekedett az elektromos kerékpárok eladása az elmúlt években. Egyes régiók visszalépést mutattak, de globálisan mégiscsak pozitív az összkép. De vajon szüksége van-e a világnak olyan erőforrás-igényes járműre, amit emberi erővel is meg lehet hajtani? Újabb értelmetlen luxusterméke lenne ez a nyugati világnak? 

Kínában stagnált a 20 millió darabos éves eladási szint, a kerékpárbarát Hollandiában viszont 30 százalékos növekedést mutatott 2009-ben. Becsült adatok szerint Európában 2008-ban félmillió, 2009-ben háromnegyedmillió, 2010-ben egymillió PEDELEC kerékpár kelt el. Világszerte pedig 23,5 millió, 22,6 millió, valamint 24,2 millió jutott e három évre.

Nagyobb profitrés

A gyártók értik a rációt: az elektromos kerékpárok sokkal nagyobb profitrátát tesznek lehetővé, mint a "mezei" biciklik. Az új kétkerekűek a  városi közlekedésben kétségtelenül hasznos alternatívái az autóknak (nemcsak a légszennyezés, de a forgalmi dugók és a parkolási nehézségek miatt is), ilyen értelemben tehát zöld járművek, környezeti hatásuk alacsony - de miért kell az emberi "lóerőt" elektronizálni?!

A fejlesztés lényege részben az volt, hogy az emelkedőn kisegítse a kerékpárost. A motor meghajtásához azonban a tekerés is szükséges. A legjobb elektromos kerékpárok szétszedhetők és táskába pakolhatók, ami lényegesen megkönnyíti a szállításukat. Súlyuk általában 15 kilogramm.

2010 tavaszán hazánk akkori környezetvédelmi miniszter is kipróbálta a pedálos járgányt egy szakkiállításon. Az elektromos kerékpárok mintegy 10 éve ismert termékek, és olyan cégek tervezik gyártásukat, mint a Bosch, a Hella vagy a Schaeffler. A Pedelec biciklik ára még mindig borsos. Egy példány 1500-2500 euróba kerül (413 000-688 000 forint). És nem megoldott még az akkumulátor-töltő pontok kiépítése.

A kerékpár energiagiénye egyébként nem nagy: egy kis tetőnapelem energiájából 5000 kilométert is megtehet a bicikli.

Kerékpárbarát városok

A környezettudatos nagyvárosokban kerékpármegosztó-rendszereket építettek ki. Egyes országokban a közeledési vállalatok és vasúti társaságok is beszálltak az ilyen kezdeményezésekbe (Deutsche Bahn, a holland NS Railway). Hollandiában például a vonattal közlekedő utasok 30 százaléka kerékpárral jut el a vasútállomásra.

Több biciklikölcsönzési program ismert: Párizsban a Velib, Londonban a OyBike, Barcelonában a Bicing, Hollandiában az OV-Fiets, Németorrszágban a Call a Bike működik, hogy ily módon tehermentesítsék az utakat és minél több embert ösztönözzenek az autóközlekedés alternatíváinak igénybe vételére. A városi közlekedés 25-40 százalékát ugyanis 7,5 kilométernél rövidebb utak teszik ki Európában, vagyis a tipikusan városon belüli, lakás és munkahely közötti vezetés.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo