Az idei londoni Olimpiára érkezők olyan járdákon fognak közlekedni, melyeken a lépteik energiát termelnek. Az újrahasznosított gumiból készülő PaveGen a lépések okozta nyomásból létrejövő energiát hasznosítja.

A Közel-keleten elfogyasztott víz minden egyes literének óriási az ökológiai lábnyoma. Az Egyesült Arab Emirátusok ráadásul nem is keveset fogyaszt belőle. Ennek az államnak a legnagyobb a vízlábnyoma a világon: 550 liter az egy főre jutó napi(!) vízhasználat. Miközben nem rendelkeznek saját édesvíz forrásokkal.

Nem kevesebb, mint 750 millió dollárt adományozott az AIDS, tuberkulózis és malária elleni küzdelemmel foglalkozó alapítvány részére a milliárdos üzletember. Az alap sajtóértesülések szerint rendszeres készpénz-problémákkal küszködik. Egyes országokban ugyanis illetéktelen felek segélypénzeket nyúltak le a szervezettől.

Még ebben az évszázadban olyan drága erőforrássá válhat a víz, mint amilyen ma az olaj. Ennek veszélyeiről és a klímaváltozás várható hatásairól beszélgettünk Torontóban a téma nemzetközi tekintélyű szakértőjével, Peter Gleickkel.

Az idei londoni Olimpia ökológiai, fenntarthatósági aspektusait felügyelő bizottság egyik tagja lemondott posztjáról, ezzel tiltakozva az ellen, hogy a Dow Chemical a rendezvény hivatalos beszállítója. A botrány egy 1984-es ipari katasztrófából pattant ki.

A kapitalizmus jelenlegi formáját ellenző mozgalom megérkezett Davosba is. Két tucat tüntető szállásolta el magát a milliárdosok és államfők közvetlen szomszédságában. Gesztusértékű látogatást tett az újonnan jötteknél az alpesi szanatóriumáról híres svájci városka polgármestere és a konferencia igazgatója is. Utóbbi besegített bungalóik építésébe.

No persze nem azért zöldül, mert rügybe borulnak a svájci síparadicsom fái. Hanem mert igyekeznek környezetbarát limuzinokba beülni a világ-elit tekintélyes figurái. De vajon a Világgazdasági Fórum képes-e tenni valamit, hogy elősegítse a globális klímaegyezmény létrejöttét? Elvégre a konferencia főtémája a "nagy átalakulás." A G20-ak elnöki tisztjét betöltő Felipe Calderón mexikói elnök külön tanácskozáson terjeszt elő új gyakorlati javaslatokat a klímapolitika hatékonyabbá tételére.

Nagy vihart kavart a Crude című 2009-es dokumentumfilm, mely a Texaco ecuadori esőerdőben végzett környezet- és vízszennyezését mutatta be és a helyi lakosok összefogását, akik beperelték az amerikai olajmultit. Joe Berlinger rendező ma jól meggondolná, hogy belevágjon-e egy ilyen filmbe, s abban sem biztos, vajon érdemes volt-e elkészítenie a filmet, nyilatkozta a The New York Times-nak. Miért?

Vajon mennyire tudja a vásárló fenntartható működésre ösztönözni a vállalatokat? A tapasztalatok szerint egyre inkább: egyes termékek bojkottja több ízben is befolyásolta gyártóikat.

Megállíthatatlanul koncentrálódik a lakosság a nagyvárosokban. Nem vagyunk messze tőle, hogy az emberiség fele hamarosan hatalmas metropoliszokban fog lakjon. Márpedig a folyók és tengerek partjain fekvő városok erősen ki lesznek téve az éghajlatváltozásból eredő szélsőséges éghajlati események szeszélyének.

Elsőként dolgozta ki szisztematikusan a környezettudatos vállalatirányítás módszertanát, huszonnégy évvel az ISO 14001 szabványrendszer 1996-os megjelenése előtt. Dr. Georg Winter Budapesten nyilatkozott lapunknak.

Az angol Charities Aid Foundation összeállította a Világ Adakozás Indexet (World Giving Index), mely aszerint állítja rangsorba az országokat, azok polgárai mennyire adakozóak a saját jövedelmükkel. A lista élére az Egyesült Államok került fel. Mi magyarok a 127. helyen végeztünk az összesítésben.

A Berlinale, ez a jellemzően politikai felhangú és társadalomtudatos filmeket bemutató A-kategóriás filmfesztivál zöld energiákra vált. Németország második legnagyobb megújuló energiaszolgáltató vállalata, az ENTEGA segítségével csökkenti CO2-kibocsátását a rendezvény.

Az Alcoa építőipari vállalat olyan burkolatot fejlesztett ki az építőelemeire, melyek a napsugarak vagy mesterséges fény hatására reakcióba lépnek és kivonják a légkörből a szmogot, illetve a levegőből felületükre szálló porszemcséket. A "légtisztító házakra" nagy igény mutatkozhat, hiszen a világ összes nagyvárosa szenved a forgalmi dugók okozta szmogtól. 10 000 négyzetméternyi építőelem felér 80 fa légtisztító kapacitásával, állítják a cég szakértői.

A szakértők legóvatosabb becslései szerint az északi féltekén felolvadó permafrost annyi üvegházgázt juttat hamarosan a légkörbe évente, ami megfelel a jelenlegi ÜHG-összkibocsátás 15 százalékának. Az alaposabb jövőszimulációk azonban 35 százalékot is elképzelhetőnek tartanak.

Az északi félteke mintegy negyedét permafrost, vagyis állandó jelleggel fagyott talaj borítja. Alaszka és az orosz tundra az emberi civilizáció előtt megkötött karbont rejt magában - fagyott formában. Ahogy tovább növekszik bolygónk légkörének hőmérséklete, az úgynevezett permafrost is megolvad, és a széndioxidnál huszonötször(!) erősebb üvegházgázt ereszt ki magából. Metánt.

A december 9-ig tartó, közel 200 országot összeterelő ENSZ csúcstalálkozótól senki sem vár globális, törvényileg kötelező érvényű megállapodást, megfigyelők szerint az legfeljebb csak 2014-2015-re jöhet össze, a borúlátóbbak 2018-2020-ra jósolnak megállapodást. Az éghajlatváltozás káros hatásainak leginkább kitett afrikai és ázsiai szegény országok megsegítésére létrehozott klímaalap finanszírozásának kérdésében azonban valószínűleg dűlőre jutnak a felek.

Az emberi tudatfolyamatok s a külvilágra adott mentális és érzelmi reakciók mintegy kilencven százaléka a tudatalattiban zajlik. Hogyan férhetnek ehhez hozzá a gazdasági szereplők? A neuromarketing ezt „szubliminális", ingerküszöb alatti belső világot ostromolja.

Új éghajlatvédelmi technológiát dolgoztak ki Angliában a széndioxid és más üvegházgázok eltüntetésére légkörünkből. Eddig főleg a gyárkéményeken kiokádott füst földalatti üregekben való tárolásán (carbon capture) fáradoztak a mérnökök világszerte. Az air capture azonban új távlatok nyithat a klímavédelemben.

Minden vállalkozás, melynek működése évekre tekint vissza, irathalmazok tömkelegével rendelkezik. Még ha beszkennelve, digitális formában léteznek is ezek, egy-egy per vagy hatósági vizsgálat esetén a releváns szerződés vagy passzus megtalálása nem kis kihívás. Ebben segítenek új szoftverek, melyek elemzik a dokumentációt, s a múltbeli eseményeket, munkafolyamatokat.

A világszerte terjedő Occupy Wall Street-mozgalom, mely Budapestet is elérte, nemcsak a bankok szorítása, hanem a vészes társadalmi egyenlőtlenségek ellen is tiltakozik. Mennyire súlyos a helyzet? A számadatok siralmasak.

Káosz törhet ki a Földön. A napkitörésektől akadozhat a vasúti és légi navigációs eszközök működése, megzavarodhatnak a banki számítógépes rendszerek, az olajfúró-tornyok, leállhatnak a villamos energia-hálózatok, magukkal rántva a közműrendszert, s a vízszolgáltatást. A beígért felfordulás egyelőre elmaradt, 2012 végétől kezdődően azonban fokozottan kell napviharokra számítani, vélik a szakértők.

Természettudósok, biológusok és mérnökök évek óta beszélnek a pókselyem lehetőségéről. A matéria piacra dobása előtt azonban egy fontos akadály áll: a pókok nem szőnek annyit ebből az anyagból, mint a selyemhernyók a selyemből.

Az Északi-sark fölötti ózonlyuk történetében soha nem látott nagyságúra terebélyesedett idén. Holott mindig kisebb volt, mint a déli-sarki ózonlyuk. Ennek okát a széljárásnak és hidegnek tudják be, melyek "ideális" körülményeket biztosítottak az ózonpusztító vegyületek terjedésének.

Az északi-sarkon keresztül érkezhetnek boltjainkba az áruk, ha beválik Vlagyimir Putyin terve. A Szuez-csatorna forgalmának egy részét váltaná ki az északi-sarkköri hajózási útvonal fellendítésével, és Oroszország gondoskodik róla, hogy így is legyen.

Az elmúlt évtizedben javarészt titkos projektekben tökéletesítették szakemberek azokat a technikákat, amelyekkel lehetséges a beavatkozás a regionális időjárási viszonyokba. De milyen hatással lehetnek az új megoldások az amúgy is labilis klímánkra?

Korunk mérnökei molekula nagyságú „nanorobotokat" fejlesztettek, melyek a méter milliárdnyi részével, a hajszál százezred részével mérhető tartományban módosítják az atomokat. Ezen a szinten már a kvantummechanika törvényszerűségei érvényesülnek, vagyis az atomok közti kapcsolódások felülírják a gravitáció erejét.

A szlovák határ közvetlen közelében meghúzódó zsákfalu első ránézésre nem az a hely, amit az ökotudatos vidéki életvitel hallatán hajlamosak lennénk elképzelni. Pedig Gömörszőlősön szombaton adták át az Ökológiai Intézet új látogatóközpontját. A mintaértékű létesítmények felszereltsége, működése s az ott folyó tevékenység a környezettudatos életmód elősegítését szolgálja.

A halálos áldozatokat követelő németországi E.coli-baktérium-fertőzés ráirányította a figyelmet: az élelmiszeripar és a tápláléklánc ma már olyannyira export-import alapú, hogy nehéz rövid időn belül megtalálni a kirobbanó járvány okát. Mennyire védenek minket a jogszabályok és a szabványok, s mit tehet a fogyasztó saját egészsége megőrzése érdekében?

A legújabb vizsgálatok azt tanúsítják, a bioüzemanyag-gyártás káros a természeti környezetre. Az EU ezért válaszút elé ért, hogy továbbra is támogassa-e a termelést. Az illetékesek úgy nyilatkoztak, megvédik a 13 milliárd eurós iparág érdekeit, ami jelentős részét teszi ki a nagyobb , 17 milliárdos eurós szektornak. Le kellene számolnunk azzal az álommal, hogy az alacsony karbontartalmú közúti közlekedés bioetanollal oldjuk meg?

Hét nagy inaktív vulkán terül el óceánjaink fenekén, melyek megkövesedett anyaga tulajdonképpen nem láva, mint a többi vulkáné, hanem aszfalt, vagyis megkövesedett őskori olaj. E mélyrétegekből azonban nagy mennyiségű metángáz kerül a felszínre, ami a széndioxidnál húszonegyszer károsabb hatású üvegházgáz.

A világ legnagyobb fosszilis adónemét vezetné be a canberrai székhelyű kormányzat. Ausztrália a legnagyobb széntüzeléses légszennyező a fejlett világ államai közül. Elektromos árama 83 százalékát ilyen erőművekkel állítja elő. Ezen felül a világ első számú szénexportőre is, mely ellátja Kína fosszilis erőműveit. A kormány a parlament elé terjesztette azt a 3,2 milliárd(!) dolláros törvénycsomagot, mely fosszilis adónemmel indítana, majd kibocsátási kvóta-rendszerre térne át, hogy így csökkentse az ország fosszilis energia-termelését és üvegházgáz-emisszióját. Ha a képviselők elfogadják a tervezetet, az Uniós emissziókereskedelmi rendszer (ETS) után a világ második legnagyobb karbonpiaca jönne létre a szigetországban.

A japán közegészségügyi hivatal képviselői igyekeztek elbagatellizálni a veszélyt, ám a héten felfedezett radiokakítv húsok forgalomban vannak Fukushimában és minden bizonnyal nem kis számmal vásárolták meg és fogyasztották el ezeket. A CNN hírtelevízió értesülése szerint 6 piacon is találtak az ellenőrök céziummal szennyezett marhahúst.

Milyen a jó vezető? És hogyan képes motiválni munkavállalóit? Erre is keresték a választ a Piac & Profit és a Profil Training "Boldog munkavállalók és az üzleti siker" című konferenciáján.

Erőteljesen átalakultak a paradigmák, vagyis az alapszabály-rendszerek az üzleti világban, és folyamatosan változnak egy szervezet működésén belül is. Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy cégnek és a munkavállalónak, hogy érvényesülni tudjon? Többek közt ezekre is választ kaphattak az érdeklődők a Piac & Profit és a Profil Training "Boldog munkavállalók és az üzleti siker" című konferenciáján.

Az emberi test táplálékfelvétellel jut energiához. Eközben szervezetünk minden egyes életfunkciója energiát generál. Egy lélegzetünk 1 wattot, egy lépésünk 70 wattot. Összehasonlításképpen egy fúrógép meghajtása 1000 wattot igényel.

A szeméttelepek kapacitásának negyedét nem komposztálható szintetikus műanyagok tölti meg világszerte. Kiváltásukra kínálkoznak a növényi rostokból készült biopolimer-fajták.

Eddig Izland, az USA, és a Fülöp-szigetek jártak élen a megújuló energiafajta kiaknázásában, újabban Kelet-Afrikában gyarapodnak az ilyen jellegű beruházások. A magyar gazdaságpolitika is előtérbe helyezné a Kárpát-medence mélyén rejlő geotermikus potenciál kiaknázását.

Svájcban, Németországban és az USA-ban pánikot keltettek az elmúlt 2-3 évben azok a földrengések, melyek geotermikus erőművek környékén történtek. A magyar kormány mégis jelentős szerepet szán ennek a megújuló energiafajtának. Biztonságosnak tartja-e a tudomány képviselői az új technológiát, mely a föld hőjét hasznosítja, vagy olyan kockázatos kimenetelű, hatású módszernek, amely megbolydítja a tektonikus lemezek dinamikáját?

"Megalázó különbséget erőszakolt ránk az újonnan csatlakozó országokra az EU" - mondta Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke. Az uniós belépési feltételek része volt 2004-ben, hogy a régi tagok 100 százalékos agrártámogatást kapnak, míg a kelet-európai blokk államai 25 százalékost, továbbá 30 százaléknyi kiegészítő támogatást. Ez a rendszer változik meg 2013-tól. De vajon mi lesz helyette? Többek közt erről is szó esett a Parlamentben rendezett konferencián, melyen a készülő vidékfejlesztési stratégiáról tanácskoztak az illetékesek és a civil szervezetek képviselői.

A kormány agrárpolitikájának központi elemét, a készülőben lévő és társadalmi egyeztetésre bocsátott magyar vidékstratégiát körvonalazták a Parlamentben tartott konferencián, melyen Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kijelentette, az állam vissza fogja venni azokat a földeket, melyeket "lezsugázás" jegyében a piaci árnál jóval alacsonyabban adtak bérbe külföldi cégeknek. A szóban forgó területeket egy központi földalapba helyezik, és családi gazdaságok nyerhetnek bérleti jogot rá, mely örökölhető is lesz a családon belül.

Májusban Magyarország vezető vállalatai közül is többen csatlakoztak a Károly walesi herceg által életre hívott, környezettudatos üzleti tömörüléshez, a brüsszeli székhelyű és ott lobbizó EU Corporate Leaders Group on Climate Change-hez (EU CLG). De míg az EU soros elnöki tisztjét betöltő Magyarország és az Orbán-kormány szívesen felkarolná az újabban zöldek által propagált 30 százalékos uniós kibocsátás-csökkentést, a vállalatok ellenzik ezt, és a korábban megállapított 20 százalékos mértéknél maradnának, derült ki a budapesti brit nagykövet, Greg Dorey rezidenciáján tartott sajtóbeszélgetésen.

Egyes tudósok szerint az evolúció megtanított minket arra, hogy féljünk a kígyóktól vagy a bandákba verődött ellenségektől, de arra nem kondicionált minket, hogy az előrelátással felfogható jövőbeli veszélyhelyzeteket mérlegeljük. Ahhoz túl szűklátókörű az emberek többsége, tartják a szakemberek.

Alapvetően városi közlekedésre alkalmasak, 90-130 kilométert tudnak megtenni egy akku-feltöltéssel, végsebességük 110 km/h. Üzemeltetési költségük -a gyártók állítása szerint- negyedannyiba kerül, mint a fosszilis üzemanyaggal közlekedő autóké. Áruk ugyan jócskán felülmúlja a hagyományos járművekét, de a világon mindenütt egyre több kormány kínál adókedvezményt vagy állami támogatást a megvételükhöz.

Gépesített világunkban nemcsak a tőzsdét veszélyezteti technikai malőr. Természettudósok szerint jövőre erősödni fognak a robbanások a Napon, vagyis az úgynevezett napkitörések. Ezek kedvezőtlenül befolyásolnak gyakorlatilag mindenféle gépet. Az 1920-as években Amerikában ilyen okokból többször is leállt a morze-jelekkel táviratokat kézbesítő országos kommunikációs hálózat.

A villámgyorsan mozgó pénzek és részvények ma már nemhogy gesztikuláló brókerek, de gombnyomás nélkül cserélnek gazdát. Algoritmusok végzik a tranzakciókat, amikor bizonyos árra emelkednek vagy zuhannak egyes részvények. A legjobb alapok hatalmas pénzeket költenek ezekre a számítógépekre, melyek másodpercek alatt több ezer adás-vételt eszközölnek. Ám a rendszer időnként megbicsaklik: ezeket a piaci összeomlásokat hívják "flash crash"-nek. Nem jelent-e túl nagy kockázatot szerverekre áramoltatni a gazdasági folyamatok egészét, és ott mozgatni cégek, alapok és magánszemélyek vagyonát? 2012-ben tetőzni fognak a napkitörések, melyeknek az a velejárója, hogy megbénítják az elektronikus gépeket a Földön.

A környezetvédő aktivistaként ismert Károly walesi herceg fia zöld rezidenciát kap, állítja a királyi család. De ha olyan nagy az ökológiai tudatosság, akkor miért kell új házat építeni neki, és miért nem egy régi kastélyt alakítanak át a számára, energiatakarékos és környezetbarát megoldásokkal?

Az öt legkeresettebb élelmiszernövény (búza, kukorica, rizs, krumpli, szója) mindegyike kizárólag édesvízzel termeszthető, a tengervíz néhány nap alatt elpusztítja őket. Napjainkban, amikor egyre ritkább kincs az édesvíz - amelynek 80 százalékát amúgy is az agrárium használja el -, és a takarmánytermelés kifárasztotta a termőföldek 46 százalékát, nagy szükség van a sós vizzel öntözhető élelmiszernövényekre, élelemként és takarmányként is. Ilyen növény a Salicornia - magyarul sziksófű, ballagófű -, ami meglehetősen ismeretlen faj ahhoz képest, hogy mi minden előnyt tartogat. Pedig a környezettudatos Marlon Brando a '70-es évek vége óta úton-útfélen propagálta mint az emberiség nagy problémáinak megoldását.