"Amikor elérnénk a kívánt szintet, akkor új rendszer lép érvénybe. Pesszimista nézettel azt mondhatnám, az erős GDP-jű országok nem akarnak többet adni a mezőgazdasági alapba", hogy a közép-európai régió országainak agrártámogatása is 100 %-ra növekedjen. "Lejjebb hozni a támogatási szintet? Ez sem szeretnék", mondta Font.
Átalakuló agrártámogatási rendszer
Az új rendszer körüli lobbizásban három érdekcsoport alakult ki.
- A kisebb mezőgazdaságú skandináv országok azt látnák szívesen, ha egyáltalán nem részesülne az uniós agrárium támogatásban.
- A lengyel és balti szövetség fix összeget osztana ki (flat rate), csakhogy ez a koncepció azért hibádzik, mert nem célszerű ugyanolyan értékkel elszámolni a sík termőföldet és a dimbes-dombos területeket, ahol talajmegkötés gyanánt mondjuk gyümölcsfákat termesztenek.
- A franciák azt akarják, hogy maradjon minden a régiben.
Általános trend, hogy a közvetlen agrárszubvenciók mellett a támogatásnak mintegy 5 %-át fordították vidékfejlesztésre. Magyarországon ez az arány azonban általában 30 % volt.
Családi gazdaságoké a jövő
A magyar kormány hőn áhított vágyálma, hogy 2020-ra 1 millió új munkahelyet teremtsen, ebből 200-250 000-t az agráriumban kíván létrehoz(at)ni. Ezt Font szerint úgy lehet elérni, ha a sokszereplős gazdaságokat hozzák helyzetbe, "mi családi gazdaságoknak mondjuk". Jó esetben ezeknél kellene folynia a termelés 80 %-ának.
"Eddig a tőke-alapú termelési módszer volt a meghatározó,", célzott a nagyvállalatokra, "de a mi az új stratégiával szeretnénk rendezni az élelmiszerlánc szereplőinek, a termelőknek, a feldolgozóknak és a kereskedőknek a viszonyát."
Font fontosnak tartja, hogy az EU-n kívülről érkező termények és élelmiszerek azonos elbírálás alá essenek, mint az EU-n belüli áruk. "Szigorú szabályok érvényesek a mi gazdálkodóinkra, ezért a harmadik országokból behozott termékeknek is bizonyíthatóan meg kell felelniük az EU-előírásoknak. Egyenlő versenyfeltételek kellenek."
Az agrárpolitika maradandóságát illetően még hozzátette, "a föld, a víz, az erdő nemzeti vagyon", vagyis szabályozásáról "csak kétharmados törvények rendelkezhetnek".
Magyarország stratégiai előnyben van más országokkal szemben: "A magyar élelmiszerek fő üzenetének kell lennie: tiszta agrárkörnyezetben, tiszta élelmiszer tudunk előállítani. Nincs vegyi és genetikai szennyeződésünk". Ezt az EU-n belül is kevesen mondhatják el magukról, véli Font. Amerikáról és Dél-Amerikáról nem is beszélve, ahol a piacot a GMO-növények és vetőmagok dominálják.
Fontos kérdés, hogy az alakuló európai szabályozás mennyire támogatja majd a magyar vidékstratégia elképzeléseit, s a kormány az elkövetkező időszakban mennyire képes a zöld agrárpolitikai reform mellett kell kiállni az európai színtéren.
