Ahogy az lenni szokott, az ilyesfajta protokoll-események diplomatikus és diplomáciai semmit mondásával telt az idő. Olajos Péter helyettes államtitkár -egyébként politikailag korrekt- öko-szellemiségű beszédében jelezte, hogy a kormány megtesz minden tőle telhetőt az uniós klímacélok teljesítése érdekében, akár a 30 százalékos kibocsátás-mérséklés szorgalmazását is, még akkor is, ha nem tartozunk az öreg kontinens nagy szennyező országai közé a magunk egy főre jutó 6 tonnás évi széndioxid-kibocsátásával.
A kormánynak mindeddig odáig sikerült eljutnia, hogy összegyűjtötte a klímapolitikai döntésekhez szükséges, releváns adatokat. "Kilogrammban nézve megvannak a szükséges irathalmazaink", tette hozzá viccesen a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkár-helyettese.
"Amikor őfensége Károly herceg Magyarországon járt, világossá tette, hogy azt várja Magyarországtól, vezető szerepet játsszon mind a klímapolitikában, vagyis a jogalkotásban, mind pedig a piaci alapú megoldások felállításában, hogy elősegítse az Unió gazdaságának dekarbonizációját" - mondta Sandrine Dixson-Decléve, az EU CLG igazgatója.
30 kontra 70
A papírok és kilogrammok viszonyának megállapításán túl az esemény másik érdekes beszólását Dixson-Decléve szolgáltatta, amikor arra a kérdésre, hogy a magánszektorban milyen hányadban vannak klímapolitikát ellenző, illetve a környezetbarát törekvéseket felvállaló piaci szereplők, a következőt mondta: "Hogy is fogalmazzam ezt meg, hogy meg tudjon jelenni a sajtóban...?" Majd végül úgy magyarázta, a cégek 30-40 %-a partner az öko-célokban, 70 % pedig "potenciális partner", és alapvetően három csoportba sorolta a cégeket.
Vannak a szkeptikusok, vagyis a fosszilis iparágakban utazó "dinoszauruszok" (pl. cementgyárak, széntüzeléses erőművek stb.). Vannak az adaptálódók, mint például a nyugdíjalapok, a biztosítási cégek, melyek igyekeznek ökológiailag felelős befektetéseket eszközölni. És vannak a fogyasztói piacból élők (pl. áruházak), melyek szorgalmasan csökkentik energiafogyasztásukat.
A hetente 3 millió magyar vásárlást bonyolító TESCO hazai vezérigazgatója nyomban fel is állt és elújságolta, hogy a javadalmazás is ehhez kötött: a vezetői bónuszokat csak akkor kapják meg, ha sikerül elérniük bizonyos előre meghatározott eredményeket e téren. A hűtőberendezések ajtóval való felszerelése 30 %-kal csökkentette az energiafogyasztást.
Eltérő érdekek?
A Piac és Profit Klímablog kérdésére fény derült egy alapvető érdekellentétre, mely ellentmond a magyar emisszió-csökkentési buzgalomnak: Dixson-Decléve ugyanis kifejtette, hogy a csoportosulásba tartozó vállalatok hivatalos álláspontja az, nem célszerű erősíteni az emisszió-csökkentési célirányt.
További kérdésünkre, miszerint mivel is foglalkozik pontosan az EU CLG, hiszen bemutatkozó beszédében ilyen trivialitásokról megfeledkezett, az igazgatóasszony elmagyarázta: tevékenységük abban merül ki, hogy alapvetően azt kommunikálják a brüsszeli döntéshozók felé, a zöld gazdaság nemcsak a megszorításokról és áldozathozatalról szól, hanem a "zöld növekedésről, a zöld munkahelyek teremtéséről".
Ennek illusztrálására példákat is felhozott: a közép-európai régióban 6 %-os, Magyarországon pedig 3 %-os GDP-növekedést prognosztizál a Potsdam Intézet a következő években - ami lehet zöld növekedés is.
"Értekeztünk az összes fontosabb EB tisztségviselővel, és közvetítettük nekik álláspontunkat, miszerint az ambíciózusabb emisszió-csökkentési cél, a 20 %-ról 30 %-ra emelés nem célszerű". Majd önigazolásképpen hozzátette: "Minket tartanak a leghaladóbb üzleti csoportnak a klímakérdésben".
Az eseményen felszólalt a Brokernet Csoport alelnöke is és fémjelezte, mit is tesznek majd, miután az EU CLG-hez csatlakoztak: klientúrájuk, mintegy 300 000 ember tudatába kívánnak környezettudatos szempontokat csepegtetni, továbbá óvodákban és iskolákban fognak szemléletformáló oktatást tartani.
