Az európai városlakók jelentős része főként munkahelyre történő közlekedésre használja az autóját. Az USA-ban a munkahelyre kocsival járók 80 százaléka naponta 65 kilométernél kisebb távot tesz meg, derül ki a Közlekedési Hatóság adataiból.

Még nem tömegcikk

A Nissan Leaf-re, mely a 2010-es karácsonyi szezonban került a boltokba, 27 000 megrendelés érkezett, a GM idén első nekifutásra 10 000 darabot dob piacra a Chevrolet Voltból. A földkerekség legjobban fogyó elektromos autója állítólag a norvég THINK City Car, melyből 2500 darabot adtak el. A Tesla Roadsters sportkocsiból 1500 darab fogyott, a még fejlesztés alatt lévő Model S-re 3700 foglalást jegyeztek.

Angela Merkel egymillió elektromos autót szeretne látni 2020-ra a német utakon. Obama már 2015-re el akarja ezt érni, mivel elnöki mandátumának egyik fontos célja az USA olajfüggőségének csökkentése. A Nissan szerint 2020-ra a világ autóinak 10 százaléka lesz elektromos működtetésű; derűlátó jóslatok 20-25 százalékról mesélnek; egy amerikai közvéleménykutatás a jelenlegi vásárlói hajlandóságból kiindulva 7 százalékra taksálja ezt a jövőbeli arányt.

Mennyire lehetséges, hogy nagy számban terjedjenek el az elektromos autók? Ez elsősorban a feltöltési lehetőségektől függ, hogy mennyire sűrűn tudják kiépíteni a töltőpóznákat, hogy a járműtulajdonosoknak ne kelljen azon izgulniuk, lemerült akkuval az országút szélén ragadnak (ezt az aggodalmat a szaksajtó range anxiety-nek hívja). A Toyota 2012-ben készül piacra dobni otthoni használatra fejlesztett akku-töltőit.

Olcsóbb közlekedés?

Az üzemanyag-vásárlás anyagi terheitől megszabadulva, az elektromos autók vezetőinek jóval kevesebb kiadással kell szembenézniük. Ha feltöltésről van szó, a Tesla elektromos autójával közlekedni például mérföldenként (1,6 km) mindössze 1 dollárcentbe kerül, míg ugyanez a távolság 16 centet kóstál egy benzinüzemű kocsival. A THINK City Carral egy mérföld megtétele 15 pennibe, vagyis 45,6 forintba kerül, állítja az ecoForecourt. Csakhogy az említett 16 dollárcent 30 forintot jelent! 

A gyártók azt ígérik, szerelőhöz is ritkábban kell majd járniuk, mert autójuk nem lesz tele olyan bonyolult szerkezetekkel, mint a belső égésű motorokkal hajtott járművek. (A Tesla Roadstert például 6000 darab laptop-akku működteti.)

Mennyibe kerülnek?

Az elektromos autó drága mulatság (lásd a keretes listát), célközönsége ezért a jól kereső, környezettudatos rétege a lakosságnak. Több helyütt adókedvezménnyel és állami támogatással segítik az új autócsodák elterjedését. A brit kormány 7860 dollárt (1,48 millió forintot) kínál, az amerikai kormány pedig 7500 dollárt nyújt az amerikai fogyasztóknak.

A tömegszériás gyártásból eredő megtakarítások 30-40 százalékkal vihetik lejjebb az elektromos autók árait. De amíg a K+F a nagyobb távok megtételére koncentrál, és viszi a pénzt, s a megrendelői kör is behatárolt, erre az árcsökkenésre aligha van kilátás.