A gond ott van, hogy nem a jövőről beszélünk, hanem a jelenről. Ma már elő-előfordul, hogy AI-nyelvi modellek írják meg a cikkeket, amelyeket gyakran úgy publikálnak, hogy egyetlen emberi szerkesztő sem olvasta el előzetesen. És másnap reggel az olvasók egy része nem újságírói elemzéseket, hanem újabb AI-modellek által készített összefoglalókat kap ezekről a cikkekről. Ez már most a mindennapok része, nem valami futurisztikus vízió.
Organikus elérés és hirdetési bevételek
A legnagyobb médiumok a saját bőrükön érzik az AI terjedésének árnyoldalait. A New York Times organikus keresési forgalma három év alatt 44 százalékról 36,5 százalékra esett vissza. A Business Insider 55 százalékos Google-forgalomcsökkenést jelentett 2022 és 2025 között, amely 21 százalékos létszámleépítést vont maga után. A HuffPost és a DailyMail.com forgalma akár 40 százalékkal is csökkent a Google új AI-funkciói miatt. A Washington Post szintén visszaesést látott a keresőből érkező látogatók számában.
Fotó: Depositphotos
kevesebb kattintás = kevesebb megjelenítés = kisebb hirdetési torta.
És itt lépnek képbe az ügyfelek is: ha a reklámköltés szerkezete változik, az fog nyerni, aki gyorsan felismeri az új terepet, és a többiek előtt vált, vagy igazodik az hullámhoz, meglovagolva azt.
A média válasza: perek, licencmegállapodások, új modellek
A nagy kiadók próbálnak válaszolni. A New York Times beperelte az OpenAI-t és a Microsoftot szerzői jogsértés miatt, ugyanakkor tárgyalnak licencmegállapodásokról is. Az Atlantic vezetője, Nicholas Thompson nyíltan kijelentette: a keresőforgalom „nullára csökkenhet”, ezért a közvetlen olvasói kapcsolatokat erősítik.