Nyári hőség a flaszteron, árvíz a rakparton, emelkedő tengerszint -csak némelyike a gyanútlan városlakóra fenyegető veszélyeknek. A globális felmelegedés okozó üvegházgázok kibocsátása is ezekben a régiókban koncentrálódik.

A sűrűn lakott területeken a levegő oxigéntartalma az össztérfogat 12-17 százalékára csökkent. Ha ez tovább mérséklődik, 6-7 százaléknál megszűnnek a feltételek a biológiai túléléshez.

A rossz időjárás elhúzhatja, meghosszabbíthatja a szennyezett, szmogos időszakokat.

Tíz éven belül 500 olyan város lesz bolygónkon, melynek lakossága meghaladja az egymillió főt. Gyakori, hogy több nagyváros afféle megyényi nagyságú, összefüggő agglomerációt alkot, vagyis itt mindenütt magas a népsűrűség. A globális népességgyarapodás jegyében a második világháború óta mintegy megnégyszereződött a városok lakossága.

Nemrég megjelent, Back to Work című könyvében Bill Clinton azt a többször felvetett ötletet visszhangozta, hogy a háztetők, a járdák és az úttestek világosra festésével csökkenthető lenne e felületek napfény-elnyelő képessége. Vagyis nyáron nem szívnának annyi hőt magukba sem az épületek, sem az utcák, így csökkenne a légkondicionálók használata, ami kevesebb széntüzelésű erőmű-kapacitás használatba vételét, s kisebb légszennyezést jelentene.