A mérnökök két módszerrel élnek: az egyik a „felülről jövő", amikor formálják és programozzák a molekulákat; a másik az „alulról jövő", amikor a molekulák önszervező, „önösszerakó" mechanizmusait aknázzák ki - ilyen a DNS-ben a bázispárosodás, a fehérjefelgombolyodás vagy az enzimek viselkedése. (A nanotechnológia vezérelvei alapjaiban térnek el az úgymond klasszikus technológiákétól.)

A nanorobotok két fajtája ismeretes: az általános összeszerelők és az „önmásolók", előbbieknek „robotkarjaik" vannak. A nanotechnológia alapegységei 1985 óta a hatvan szénatomból összerakott „focilabdák", amelyekből nanocsöveket építenek. Ezek százszor erősebbek, mint a fémek, míg súlyuk csak a töredéke. A karboncsövecskéket évek óta használják: plasztiktermékekben, hogy keményebbek legyenek, számítógépekben, hogy javítsák az elektromos vezetőképességet. Most azonban seregnyi új alkalmazás jelenik meg a piacon. Az így manipulált réz áttetsző lesz, az alumínium gyúlékony, az arany feloldható - itt a modernkori alkímia.

„A nanovilágban való játszadozás prométheuszi ígéreteket nyújt a társadalomnak, ötszáz emeletes felhőkarcoló gyémántból fém helyett, mesébe illő nagy képességű mikroprocesszorok, a titánium erősségével bíró, ám pehelysúlyú, színváltó festék, testünk vérkeringésébe eresztett nanorobotok, melyek megölik a burjánzó ráksejteket, és kitisztítják a lerakódásokat az érfalon", lelkendezett 1997-ben a Newsweek. A Time magazin idén címlapsztorit szentelt a nano alapú molekuláris gyógyászatnak: a véráramba juttatott nanorobotok állítólag elpusztítják majd a rákos sejteket, baktériumokat, mérgező anyagokat, eltüntetik a lerakódásokat az érfalon, és helyrehozzák a sérült hajszálereket.

Mindenkit érdekel

Felesleges volna kiragadni márkaneveket, hiszen gyakorlatilag a világ összes nagyvállalata és a kormányok többsége nagy pénzekkel van jelen a nanotechnológiás K+F-ben. A '90-es évek netes e-forradalma után itt az n-trend. Ugyan a jelenlegi, 0 vagy 1 felismerésén alapuló, bináris számítógépek felváltása a sokszoros modellálásra képes kvantumkomputerekkel egyelőre távoli remény, egyes nano-tech megoldásoknak már sikerült javítani számítógépeink teljesítményét. A nanocsövekből készült NRAM csipek például akkor sem felejtik el, hogyan kell futtatni a programokat, ha kikapcsolják a gépet. 2007-ben a merevlemezek miniatürizációját elősegítő „mágnesellenálló" megoldásért kapott fizikai Nobel díjat két tudós.

Egyes inaktív anyagok nanorészecskékké bontva sokkal hajlamosabbak a kölcsönhatásokra, ennek következtében felületük megnő. Vannak arra utaló jelek, hogy a környezetre és az emberi szervezetre ártalmas viselkedést tesznek magukévá. A „rémálom-szcenárió" szerint az önreprodukáló „nanorobotok" elkezdenek burjánzani, ellepik a bolygót, és senki sem tudja megállítani őket.

A nap folyamán további cikkeket is olvashatnak nano-témában a Piac&Profit online-on!