A Princeton University kutatói „plezoelektronikus" kristályokat helyeztek gumiszerű felületre, ami ha meghajlik és mozgásba lendíti a kristályokat, azok energiát produkálnak. Ha elegendő mozgásban vesznek részt a testen, fel tudnak tölteni egy mobiltelefont vagy egy testen belüli orvosi eszközt.

Az Orange olyan csizmát mutatott be a Glastonbury rockfesztiválon, mely hőből csihol energiát. A technológia persze még kezdetleges: tizenkét órát kell sétálni ahhoz, hogy a mobilunk egy órán át működni tudjon, írja a Time magazin. Amerikában a térdhajlat vagy a könyök köré kötött, hajlékony energia-fejlesztő eszközök prototípusait tesztelik, ezek séta közben több mozgásnak vannak kitéve, és gyorsabban több energiát eredményeznek, véli a CNN. Fél-egy órás mozgással már feltölthető a mobiltelefon vagy az iPod.

Még messzebbre mutatnak azok a fejlesztések, melyekhez mozgás sem kell, a test hője egymagában gerjeszti az elektromosságot. E megoldásoknak a nanotechnológia nyújt teret - szó szerint. A George Institute of Technology professzora olyan mikrocsippel hasznosítja a test hőjét, mely cink-oxid szálakból készültek. Ezek ötszázszor vékonyabbak, mint az emberi hajszálak, és már puszta érintésre is elektromosságot hoznak létre, írja a Daily Mail.

Az intézetben Dr. Wang rádiójelek küldésére, diódák és LCD-kijelzők bekapcsolására fordította a nanogenerátorral létrehozott áramot. A németországi Fraunhofer Intézetben olyan termo-elektronikai generátort készítettek, mely a tenyér hőjéből nyert 200 millivolttal működik. Ez persze még messze van attól, hogy a mobilkészülékek 1 wattos processzorait meg tudja hajtani.

A párizsi metróban az utasok ezreinek testéből kiáramló hőt fogták munkára. Ennek összegyűjtésével oldották meg a Rue Beaubourg-on lévő lakóház fűtését, amivel harmadával csökkentették az épület ÜHG-emisszióját.