A zöld üzlet atyja

Elsőként dolgozta ki szisztematikusan a környezettudatos vállalatirányítás módszertanát, huszonnégy évvel az ISO 14001 szabványrendszer 1996-os megjelenése előtt. Dr. Georg Winter Budapesten nyilatkozott lapunknak.

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

 


Fotó:Piac&Profit/BartosGyula

A kérdésre, hogy hogyan jött rá arra, hogy a gazdasági tevékenységnek összhangban kell lennie a bioszféra folyamataival, dr. Georg Winter gyerekorát idézi fel: a szétbombázott Hamburgban élt, és hiányzott neki a természet. Amikor 1972-ben elolvasta Ernest E. Snyder Please Stop Killing Me! - Ne ölj meg! - című könyvét, elhatározta, hogy hivatalosan is a vállalat céljává teszi a környezettudatos működést a nyereségre és piaci dominanciára törekvés mellett. Mint mondja, az átalakításokkal már az első két évben félmillió német márka megtakarítást könyvelhettek el.

■ Mennyire érezte nehéznek beleplántálni az üzletemberek agyába az új paradigmákat?

- A német zöld mozgalom a kezdetekben nagy hibát vétett azzal, hogy a gyáriparosokat ellenségnek állította be, akik csak ártanak a bioszférának. Holott szövetségeseink a jó cél érdekében. Szükségünk van a technológia embereire, hogy új, fenntartható megoldásokkal álljanak elő. Mivel a környezetvédelmi előírások szigorodnak, a zöldebb termékek hosszú távon is használhatók lesznek. Teret nyert hát a gondolat, hogy ez minőségi tényező. Ha egy német mérnöknek azt mondják, nem elég zöld a terméke, csak legyint, de ha azt, hogy nem jó minőségű, akkor a becsületébe gázolnak. Mert számára a kvalitás mindenek felett való. Ezt a beidegződést a kézműves céhrendszer idejéből örököltük.

Winter-modell: zöld szervezetfejlesztés
■ A dolgozók megérintése. ökológiai kvízjátékok, természetfotó-pályázat. „Az életüket gépsor mellett töltő dolgozók más szemmel látták a környezetüket, amint fényképezőgépet ragadtak. Meglátták a természet szépségét.”
■ Ökológiai tanácsadás. „A tanácsadók ellátogattak dolgozóink otthonába, elmagyarázták, milyen környezetkímélő festéket érdemes használniuk, hogyan csökkenthetik víz- és áramfogyasztásukat. A módszert a háztartásokról kiterjesztettük az államra is. Berlin vezetése ’85-ben kezdett ilyen tanácsadót foglalkoztatni. E hivatást ma már az egyetemeken oktatják, és hatezer ilyen szakember dolgozik Európa-szerte.”
■ Dolgozói javaslattételi rendszer. „Ha bárki előállt ötlettel arra vonatkozóan, miként csökkenthetjük anyagfelhasználásunkat, energia- és vízfogyasztásunkat, az így elért megtakarítás 30 százalékát ő kapta meg. A módszer a másfajta szakmai javaslatok számát is fellendítette.”
■ Környezetbarát épület. „A világ első ilyen üzemegységét 1985-ben adtuk át a gyártelepünkön, 12 millió német márkába került. A munkakörnyezet kellemesebbé tételére nagy üvegablakú, világos belső tereket hoztunk létre, a zajszint csökkentésére kifejlesztettük az úgynevezett suttogó kerekeket, amik aztán iparági standarddá váltak.”

A gazdasági válság miatt sok vállalkozásnak az is nehezére esik, hogy megtartsa alkalmazottait. Rengetegen dolgoznak csökkentett fizetéssel. Hogyan invesztáljanak hát a cégek környezetkímélő megoldásokba?

- Az üzleti tevékenység zöldítése terén sok az úgynevezett alacsonyan lógó gyümölcs, amit könnyű leszakítani. Azt tanácsolnám az ilyen cégeknek, hogy forduljanak a KÖVET Egyesülethez. Ha egy konzultánsuk két nap alatt átvizsgálja a cég tevékenységét, biztosan rá tud mutatni számos pontra, ahol az átalakítás kis anyagi ráfordítással már egy éven belül szép megtakarításokhoz vezethet, például az áramfogyasztásban.

A német zöld cégeket 1984-ben egyesületbe tömörítette BAUM néven, nálunk a KÖVET Egyesület létrejöttét segítette, anyagilag is. Mikor csatlakoztak a nagy világmárkák, mikor tört be filozófiája a fősodorba?


Fotó:Piac&Profit/BartosGyula

- Az első külföldi egyesületet Svédországban alakítottuk. A nyolcvanas években Belgiumban is próbálkoztam ilyen kezdeményezéssel, de amikor egy neves alapítványnál jártam, hogy együttműködjünk, figyelmeztettek: „Három német vegyipari nagyvállalattól is telefonáltak. Ezek nagyon veszélyes emberek, és nemsokára személyesen is ellátogatnak ide. Winter úr, legyen óvatos." A Német Gép- és Alkatrészgyártók Egyesülete (VDMA) lobbizott a szigorúbb környezetvédelmi előírások bevezetése ellen, és azt hangoztatta, hogy az ártana a német iparnak. Megkerestem a zöld technológiákat gyártó tagjaikat, és azzal érveltem: érdekükben áll az új szabályozás, mert azáltal többet értékesíthetnek a termékeikből. A BAUM sok nagy márkát tudhat a tagjai sorában, de nem csak rajtuk van a hangsúly: a kis- és közepes vállalkozások többségét nem ismerjük, mert alkatrészeket gyártanak, mégis világpiaci szinten vezető pozíciót vívtak ki a saját szegmensükben. 

Létezik vállalat, amely olyan zöld, hogy zöldebb nem is lehetne?

- Szerintem mindig van min javítani. A biomimikrit, a természetben látható megoldások utánzását tartom az ipari fejlődés legizgalmasabb ágának. A természet, az evolúció - akárcsak egy nagy laboratórium - az évmilliók során kikísérletezte a legjobb megoldásokat. Csak a túlélés szempontjából leghatékonyabb „modellek" maradhattak fenn. Nekünk nincs más dolgunk, mint hogy lekoppintsuk ezeket. A probléma az, hogy a biológusok és a mérnökök csak a saját szakterületükön jók. Olyan elmékre van szükségünk, akik szintetizálni tudják a két ágat. Németországban egyre több egyetemen lehet ilyen interdiszciplináris tanulmányokat folytatni.

Georg Winter
Hamburgban született 1941-ben. Neuchâtelben és Párizsban tanult, 1973-ban vállalati jogból doktorált. Bátyjával 1968-ban vette át az Ernst Winter & Sohn Norderstedt GmbH & Co vezetését, amely főként gyémántport alkalmazott nagy ipari körfűrészek és őrlőkerekek vágófelületén, továbbá először állított elő mesterséges gyémántot Németországban. 1986-ban az Európai Bizottság felkérésére gyakorlati kézikönyvet írt a Winter-modellről, mely tucatnyi nyelven látott napvilágot. Főbb kitüntetései: Német Becsületrend Keresztje (1987), a Német Szövetségi Alapítvány díja (1995), Budapest Klub Change the World – Best Practice-díj (2003), ENSZ – 500 Roll of Honour (2003).

A cége eladása után nem vonult vissza.

- Bátyám alapítványt hozott létre az anyagi problémákkal küszködő alkalmazottaink támogatására, továbbá bónuszként ezereurós részesedést kínált egy Hamburg melletti ökofarmban azoknak, akik igényt tartottak erre. Kapcsolatot akartunk teremteni az ökobiznisz és a gyáripar között, mert szakadék tátongott a két ágazat képviselői között. A farm látta el a gyár konyháját, de a Lufthansának is beszállított.

Manapság a „biokrácia" elterjesztésén munkálkodik. Mit jelent ez a fogalom?

- Régen, a monarchikus időkben ugyebár egy uralkodónk volt, aki döntést hozott. Aztán jött az európai demokrácia, de még ebben is gyakran csak annak volt szavazata, aki földet birtokolt. Később kiterjesztették a szavazókört a polgárokra, függetlenül attól, hogy mennyi volt a vagyonuk. A nők is szavazati jogot kaptak, a korhatárt lehozták 21-ről 18 évre. Úgy vélem, a szavazójogot ki kellene bővíteni minden élőlényre, valamint az eljövendő emberi generációkra. Természetesen az elefánt vagy egy ritka növényfaj nem tud a szavazóurnákhoz járulni, vagy a parlamentben voksolni, de létrehozhatunk olyan jogi mechanizmusokat, amelyek az ő érdekeiket is képviselik. A biokrácia azon az elven nyugszik, hogy minden faj egyenlő. Feltett szándékom, hogy az ENSZ által 1949-ben kiadott Emberi Jogok Nyilatkozatához hasonlóan rögzítsék a természet jogait is.

Nem gondolja, hogy ez irreális cél? A globális túlnépesedés ékes példája annak, hogy nincs egyenjogúság a fajok közt: az ember dominál, és nem akar éhen halni. S így nagy terhet jelent a természetnek.

- Erre most nem tudnék átfogó, meggondolt választ adni... De nem hinném, hogy az éhezés és a környezettudatosság ellentétben állna egymással. A fenntarthatóság maga elérhetetlen cél. Ha minden cég környezettudatossá válik, akkor is pusztítjuk a természetet, csak éppen lassabb tempóban! A nagy tőzsdei cégek és a közvélemény „megdolgozása" helyett a fiatal joghallgatókat tűztem ki célcsoportnak, hiszen belőlük lesznek a holnap ügyvédei, bírái, parlamenti képviselői, vagyis a jog megalkotói és végrehajtói. Rájuk hatni kevésbé látványos küldetés, de hathatós. A Biokrácia-díjat olyan szakembereknek ítéljük oda, akik disszertációjukban módszeresen kidolgozzák, miként lehetne a biokrácia alapelveit a gyakorlatban is érvényesíteni. Bizonyosfajta döntéseknél a környezetvédelmi miniszternek vétójoggal kellene rendelkeznie. A reálpolitikában persze előbb távolítják el a kabinetből, mint hogy bármit ellenezni tudna. Célszerű lenne az is, ha olyan jogi környezet jöhetne létre, amiben csak a környezettudatos vállalkozások prosperálhatnak. De, mint tudjuk, ez egyelőre megvalósíthatatlan eszménykép.

Véleményvezér

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo