Az angliai Institution Mechanical Engineers (IME) munkatársai által kifejlesztett módszer 2018-ban kerülhetne kereskedelmi forgalomba, jelentette a Reuters. Az óriási méretű légcsapóra emlékeztető eszköz ezerszer hatékonyabban képes kivonni a levegőből a káros gázokat, mint egy fa, állítják kifejlesztői. Előállítási költségei azonban egyelőre nem publikusak, de az IME munkatársai úgy vélik, a füst föld alá vezetésénél (carbon capture and storage, CCS- karbon megfogás és tárolás) mindenképpen olcsóbb.
Drága és szennyező a CO2-tárolás?
Az év közepén Hollandia vezetői a lakosság nyomására elvetették, hogy az ország ÜHG-kibocsátását a karbon-megfogás technológiával mérsékeljék: a füst föld alá préselésével. A világ több pontján aggodalmát fejezték ki a lakosok amiatt, hogy a kiürült földgáz-üregekbe juttatott CO2 esetleg földrengéseket okozhat, vagy kiszivárgásokkal egész körzetek levegőjét szennyezheti, netán elronthatja a talajvizet - az amerikai Környezetvédelmi Hatóság, az EPA azonban "valószínűtlennek" tartja, hogy ilyesmi történjen. Ha a széndioxid bejut a föld alatti vízkészletekbe, szénsavat generál és mérgező anyagokat vonhat ki a kőzetekből, majd a felszínre kerülve tovább szennyezheti a talajt.
A tudósok álláspontja szerint nagyobb az esélye, hogy az olajkutak beszennyezzék a környezetet, minthogy a CCS-technológia ökológiai károkat okozzon. A lakosok mégis az ingatlanárak zuhanásától tartanak.
Az amerikai Nyugat-Virginiában anyagi okokból halasztottak el egy 668 millió dolláros CCS-beruházást (a kormány nem teljesítette vállalását, hogy fedezi a költségek felét), továbbá mert a klímavédelmi törvény elfogadása -ami indokolná az ilyen technológiát- meghiúsult. Kanadában a lakossági ellenállás nehezíti a Shell CCS-projektjének sorsát. A technológia rendkívül energia-igényes, mivel összepréseli a kivont széndioxidot, s 2,3 kilométeres mélységbe juttatja le.
