Amikor a fagyott területek megolvadnak, az organikus hordalékból rendszerint széndioxid jön létre és kerül a levegőbe, ahogy a baktériumok lebontják ezeket az anyagokat. Ott azonban, ahol oxigénhiány lép fel, mint például a vizes területeken -folyóknál, tavaknál, lápoknál- a CO2 helyett metán keletkezik a metanogén baktériumok tevékenysége révén.
Charles Tarnocai kanadai tudós 2009-es számítása szerint az északi félteke 1,7 trillió tonna karbont rejt magában, ennek 88 százaléka a permafrostban lapul megfagyva. Az említett mennyiség két és félszerese annak, amennyi karbon a légkörünkben található! Jóval magasabb ez becslés, mint amivel a tudósok dolgoztak. Vagyis az egész éghajlat-változási szcenáriót újra kell gondolni. Ha elindul az olvadás, e felszabaduló metán-mennyiségnek óriási szerepe lesz, felgyorsítja a globális felmelegedés.
Az amerikai Energiaügyi Minisztérium és az EU egyaránt előre bocsátotta, hogy növelni fogja az anyagi keretet, melyet a permafrost, s a Föld klímaszabályozó folyamataira gyakorolt hatásának tanulmányozására szán. A tudomány ez irányú ismeretei ugyanis meglehetősen hiányosak. A New York Times szerint a NASA is tervbe vette, hogy bővíti permafrost-kutatási projektjét. Annyit tudni, hogy a metán huszonötször erősebb üvegház-hatású, mint a széndioxid. Vagyis olyan ágensről van szó, mely a klímajövőnket kalkuláló jövőképekben súlyozottan fontos, még ha eddig kevés figyelmet szenteltek is neki.
Cikkünk következő részében azt vizsgáljuk, milyen jóslatok, jövő-szcenáriók láttak napvilágot a felolvadt permafrost klimatikus hatásáról - látogasson el honlapunkra holnap is.
