A "karbontárolás" (CCS: carbon capture & storage) gyakran nem az ÜHG-kibocsátó üzem közelében megy végbe, hanem több száz kilométerre tőle. A Shell és a Petrofac például a kimerült északi-tengeri gázmező üregeibe juttatja el a CO2-t, s hosszú vezetékek lefektetését tervezi a célállomásig. Peking álláspontja az, hogy a technológiai piaci alkalmazásáról csak 2015 után lehet szó, addig értelmetlen állami támogatási rendszerről beszélni.
Hollandiában állampolgári nyomásra állt el a kormány egy CCS-projekttől, de az USA-ban is hasonló kampányt indítottak a helyi lakosok a tervezett karbontárolási projektek ellen, arra hivatkozva, hogy az iparági szereplők nem tudják bizonyítani, hogy a módszernek garantáltan nincsen szeizmikus (földrengést okozó) hatása, valamint mentes a széndioxid-szivárgás veszélyétől.
A Duke University elemzése arra figyelmeztetett, ha a széndioxid kiszabadul bejuthat a helyi talajvízbe, forrásokba, amitől ihatatlanná válna a víz. A kutatás keretében Maryland, Virginia, Észak-Texas és Illinois államban vettek vízmintákat olyan területeken, amelyek alatt karbontárolást fognak végezni. A vizet széndioxiddal dúsították, ami után a víz jelentős elváltozásokat mutatott: cink-, cadmium-, és vas-tartalma tízszeresére nőtt, és elsavasodott. Ez a vele érintkező kőzetekre, illetve folyómeder-üledékre is kihat.
A hetente új (atomenergiás és széntüzeléses) erőműveket nyitó Kína kormánya tavaly világossá tette, hogy energiapolitikájában egyelőre nem szentel sem pénzt, sem prioritást a karbontárolásnak, mert nincs meggyőződve a működősképességéről és hogy gazdaságos megoldás-e. Finnországban gazdasági és technológiai kockázatokra hivatkozva hagytak abba egy karbontárolási beruházást. 
"Tiszta szénről" álmodnak a nagy szennyezők
Ausztrál székhelyű a karbontárolás mellett lobbizó Global CCS Institute, hiszen az ország nagy bánya-szektorának és fosszilis alapú energiaiparának szüksége van rá, hogy meggyőze a társadalmat a "tiszta szén" koncepció életképességéről.
A karbontárolás a szénégetés ökológiai hatásának tisztítását célozza. Az intézet kimutatása szerint 2010 végéig 234 CCS-projekt áll tervezés vagy kivitelezés alatt, ami 26 %-os növekedést jelent a 2009-es szinthez képest dacára annak, hogy több országban (mint Finnország és Hollandia) leállították vagy késleltetik ezeket a beruházásokat, összesen 22 esetben. 77 megaprojekt van folyamatban a világban, közülük 33 az Egyesült Államokban.
- A Masdar projektje az Egyesült Arab Emirátusokban 0,8 millió tonna széndioxidot temet el évente abból, amit egy fémmegmunkáló üzem bocsát ki.
- A kínai Huaneng közműipari vállalat pekingi üzemében évente mindössze 3000 tonna széndioxidot von ki az emisszióból és csak a shanghaji telepén 120 000 tonnát tárol évente.
- A Chevron Ausztráliában hozza létre a világ legnagyobb karbontároló kapacitását.
