A Miskolctól ötven kilométerre, a gömöri dombok között elhelyezkedő helység lakossága nyolcvan főre apadt, munkalehetőségeket keresve sokan elköltöztek innen. A falu zsáktelepülés, forgalom itt már alig van, az emberek az országút közepén sétálnak. A falut nem kerülték el a vidékfejlesztés hiányának kórságai:
- Elöregedő helyi népesség, funkciót veszített épületek, kiüresedett helyi piacok - sorolja a tüneteket Gyulai Iván ökológus, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány igazgatója. - Csakhogy nyomaiban még fellelhető a hagyományos paraszti kultúra, az újraéledő természeti táj, a viszonylagos nyugalom, csend, a tiszta környezet, amelyek maradandó és megőrizendő értékek.
Az 1992-ben alakult intézet azt tűzte ki célul, hogy bővítse és fejlessze a társadalom fenntarthatósággal kapcsolatos ismereteit és szemléletét, s az elméletet a gyakorlatba is átültesse. Így lett Gömörszőlős a fenntarthatósági törekvések egyik hazai szimbóluma.
Mintaprogram
A mintaprogramnak szánt falufejlesztés 1993-ban vette kezdetét: az intézet három és fél millió forintért négy falusi portát vásárolt. Az épületeket úgy újították fel, hogy a zöld házak prototípusaivá váljanak, de megőrizzék eredeti jellegüket és stílusukat. Így került a cseréptetőkre napkollektor, a kert végébe szélkerék és esővízgyűjtő, s a házakba több olyan épített szerkezet, ami javára válna minden településnek. Így tömegkályha, komposzt WC és organikus víztisztítás.
Az új információs központ sajátos falszerkezetet kapott: nyolcvan centi vastag a fal, ebből a tartófal harminccentis porotontéglákból áll, amit negyven centi légrés követ, és egy kisméretű téglafal zár le. A légréseket polisztirol gyöngyökkel töltötték meg. A megoldás kettős funkciójú, szigetel és levegőzik is.
Egy hektáron biogazdálkodás zajlik, a növénytermesztés társításokban folyik: a növények egymást segítik a tápanyagellátásban, vagy védik egymást a kártevőktől. A kertben zöld trágyanövények - például lóbab, körömvirág, spenót, csillagfürt, somkóró - javítják a talajt. A társnövények közül az illóolajat termelők - mint a kakukkfű, a zsálya, a levendula, a borsfű - riasztják, vagy éppen vonzzák a megfelelő rovarokat. A hüvelyesek - borsó, bab - tápanyagot raktároznak el a következő évi kultúra számára. Némelyek magasra nőnek, és árnyékot, kellemes mikroklímát adnak más növényeknek, vagy éppen megtámaszkodni lehet bennük. Figyelni kell arra is, hogy vannak „rossz szomszédok", amelyeket távol kell tartani egymástól, ilyen például a burgonya és napraforgó vagy a paradicsom és karalábé.
A kultúrában folyamatos öntözés valósul meg a gyökérszinten, a vizet szélkerék juttatja a rendszerbe. Az állati trágyából és az úgynevezett zöldtrágyából készült komposzt pótolja a talajban a tápanyagot, és segít megőrizni a talaj szerkezetét.
Parasztwellness vendégeknek
Az idelátogató vendégek elsajátíthatják az állattartás, a kertészkedés és az energiagazdálkodás környezetbarát módjait, s a „parasztwellness" jegyében testüket is megmozgathatják a földeken, kertekben végzett munkával. Sokféle teendő kínálkozik: aszalás, befőzés, kandírozás, komposztkaskészítés, faültetés, metszés, sajtkészítés. Ha elfáradnak, pihenésképpen a helyi fonóházban megismerkedhetnek a gyapjúszövés titkaival, rongyszőnyeget készíthetnek, vagy meglátogathatják a falumúzeumot.
A település lakói maguk termelik meg az alapélelmiszereket. A cél az önellátás lenne, de a kenyérért azért továbbra is a boltba mennek.
- Az intézet törekszik arra, hogy vendégeit egyre nagyobb mértékben organikus, helyben termelt élelmiszerrel lássa el, de az önellátás egyelőre azért nem valósul meg a faluban, mert sajnos a helyi termelés hihetetlenül versenyképtelen a tömegtermeléssel szemben. Takarékoskodni főként azon lehet, hogy az ember nem számolja fel a saját tevékenységének a munkabérét - jegyzi meg Gyulai Iván.
Az intézet szeretné elérni, hogy a környezettudatos vállalatok, munkahelyi közösségek is ideszokjanak az őszi, téli, tavaszi hónapokra, és Gömörszőlősön tartsák szakmai rendezvényeiket, itt ismerkedjenek meg a fenntartható életvitel és energiagazdálkodás gyakorlatával, amihez az intézet ismeretterjesztő előadásokat és szemléltető programokat egyaránt kínál.
A cikk a Piac&Profit magazin kedden (09.20) megjelenő új számában jelenik meg
