Költségspirál és szabályozási lavina a szállítmányozásban: új játékszabályok, új túlélési stratégiák
Az EU-s szinten bevezetett CO₂-alapú útdíj-rendszer nem csupán az árképzést reformálja meg, hanem a teljes járműflotta-stratégia újragondolására kényszeríti a fuvarozókat. Ezzel párhuzamosan az üzemanyagárak hektikus mozgása és az útdíjak növekedése a működési költségek állandó újratervezését teszik szükségessé. A 2024. januári KÁSZ-módosítás a jogi keretrendszert frissítette, míg a Kötelező Visszaváltási Rendszer (DRS) bevezetése új szereplőket és folyamatokat épített be az ellátási láncba. Emellett a geopolitikai válságok nyomán életbe léptetett uniós szankciós csomagok új vám- és engedélyezési folyamatokat eredményeztek, amelyek nemcsak időt, hanem extra költségeket is jelentenek. Mindezek tetejébe az ESG-elvárások és a CO₂-kvóták manapság már nem hangzatos PR-üzenetek, hanem konkrét beszállítói elvárások és pályázati feltételek szintjén jelennek meg.
Fotó: Depositphotos
Újfajta elvárások, új logisztikai normák: a megrendelők diktálnak
A szállítmányozási szektor megrendelői – különösen az FMCG piac szereplői – egyre határozottabb elvárásokat fogalmaznak meg. A „just-in-time” logisztika, a valós idejű nyomon követés és az adatvezérelt riporting mára alapelvárás. A beszállítói rugalmasság kulcstényezővé vált a gyorsan változó igényekhez való alkalmazkodásban, míg a fenntarthatósági szempontok – különösen az ESG-irányelvekhez illeszkedő zöld megoldások – nemcsak reputációs, hanem üzleti követelménnyé is emelkedtek.
