2012 végén lejár az 1997-ben elfogadott, ám csak 2005-ben életbe lépett kiotói egyezmény, és egyelőre nem látni a folytatást, olyan kötelező érvényű megállapodást, mely szabályozná és megkövetelné a kibocsátás-csökkentést.

Rossz ómen, hogy a konferenciát vendégül látó Dél-Afrikai Köztársaság elnöke, Jacob Zuma 40 perccel várakoztatta meg a plenáris ülés mintegy 2000 delegáltját. Egy külügyminisztériumi forrás a delegáció egyik fontos tagjának késésével indokolta a malőrt, mondván Zuma időben megjelent - bár ennek kevés valóságtartalma lehet, hiszen nehéz elképzelni, hogy egy ország elnöke valamely alkalmazottja miatt várjon ilyen fontos eseményen.

Az USA megfúrta a klímaalapot

A cancúni klímacsúcson tavaly a résztvevő országok megállapodtak egy globális segélyszervezet, a Green Climate Fund (Zöld Klíma Alap) létrehozásáról, mely 2020-ig évente 100 milliárd dollárt juttatna az éghajlatváltozástól leginkább szenvedő országoknak, hogy

• a megújuló energiaforrásokra alapozzák infrastruktúrájukat,
• orvosolják mezőgazdaságuk problémáit
• megtegyék a szükséges lépéseket a szélsőséges természeti jelenségek kárainak elhárítására stb.

Az Egyesült Államokban és az eurózónát sújtó adósság-válság miatt alighanem nehezebben mennek bele az országok, hogy rábólintsanak a gazdasági növekedést visszavető emisszió-mérséklésekre, és kevésbé lesznek hajlandók pénzt áldozni a klímaalap számára.

Durbanben Szaúd-Arábia és az USA megfúrta a klímaalap koncepcióját, mert kifogásolnivalókat találtak az Alapot létrehozó szerződés "megfogalmazásában".

"Számos fejlett ország a klímatárgyalásokat arra használja, hogy érvényesítse szennyező iparágai, multicégei és pénzügyi elitje profitérdekeit. A fejlődő országoknak ellent kell állni e törekvéseknek" - mondta Nimmo Bassey, a Nemzetközi Föld Barátai (Friends of the Earth International) elnöke. "A fejlődő országoknak -az éghajlatvédelmi cselekvéshez a jelenleg ajánlottnál nagyobb, és újonnan jövő, azaz nem átcímkézett összegre van szüksége a Zöld Klíma Alapban", hangoztatja a zöldek álláspontját Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelmi programvezetője.

A szegény országoknak az sem tetszik, hogy az Alaphoz beérkező kérelmeket és a kifizetéseket a Világbankon keresztül bonyolítanák, mert szerintük az túl sok papírmunkával és hosszú átfutási idővel jár. Az Alapnak közvetlenül kellene dolgoznia a szegény országokkal.

Karbonleírás

A környezetvédők "veszélyes kiskapunak" tartják a kibocsátás-leírási/ellentételezési (carbon offset) rendszert, melynek jegyében a nyugati országok nagy szennyezői kibocsátási kvótákat (CER) kapnak, ha olyan projektekbe fektetnek be, melyek bizonyítottan és mérhetően elejét veszik az üvegházgázok kibocsátásának (pl. faültetés, megújuló energiaforrásokat használó erőművek, létesítmények stb.) Magyarán füstölhetnek, ha másutt hozzájárulnak a füstölés redukálásához.

A módszert még Kiotóban hagyták jóvá, s az ENSZ égisze alatt, a Clean Development Mechanism (CDM) részeként működik. Egy 2 százalékos tarifa révén a CDM eddig 160 millió dollárt hozott össze a klímaalap számára. A CDM-befeketések volumene azonban 2008 óta 80 százalékkal csökkent, 2010-ben 1,5 millió dollárt tett ki, írta a Reuters.