Az uniós gazdaságban 18 százalékkal csökkent az üvegházgáz-kibocsátás, vagyis majdnem teljesítettük a 2020-as célkitűzést. A jó hír azonban némi szkepticizmussal kezelendő: mindössze arról van szó, hogy a légszennyező gyártást kihelyeztük a harmadik világba. A probléma tehát nem oldódott meg.

A december 9-ig tartó, közel 200 országot összeterelő ENSZ csúcstalálkozótól senki sem vár globális, törvényileg kötelező érvényű megállapodást, megfigyelők szerint az legfeljebb csak 2014-2015-re jöhet össze, a borúlátóbbak 2018-2020-ra jósolnak megállapodást. Az éghajlatváltozás káros hatásainak leginkább kitett afrikai és ázsiai szegény országok megsegítésére létrehozott klímaalap finanszírozásának kérdésében azonban valószínűleg dűlőre jutnak a felek.

Április első hetében mintegy 200 ország szakértői delegációja tárgyalt a klímaváltozás elleni hosszú távú tervekről az ENSZ nemzetközi konferenciáján, a thaiföldi Bangkokban. A magyar küldöttség sikeresen látta el uniós elnökségi tárgyalásvezetői, szakértői és logisztikai feladatait a megbeszéléseken. Az Európai Bizottsággal együttműködve koordinálta és képviselte a tagállamok közös álláspontját. Döntés született arról, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv jövőjével kapcsolatban a szakértők témacsoportokban (ún. contact group) folytatják tovább a munkát, és sikerült elfogadni az éves munkatervet is.

Március 3 és 8 között 200 ország klímaképviselője ül tárgyalóasztalhoz Bangkokban, hogy kidolgozzák a kiotói jegyzőkönyvben foglalt emissziós kvóta-rendszer jövőjére vonatkozó tervet. A kvótarendszer lényege, hogy megszabja az üvegházgáz-kibocsátás felső határát és beárazza az emissziókat.

Kalifornia lesz az EU után a legnagyobb karbonkvóta-piac. Nem vártak rá, hogy kiderüljön, mi lesz a kiotói egyezmény sorsa, mely meghonosította a kvótakereskedelem intézményét. A kaliforniai törvényhozók a karácsonyi szünet előtt jóváhagyták az emissziókereskedelem beindítását az államon belül, mely önmagában is a G20-ak ligájába tartozó gazdaság. 

Két évvel meghosszabbítaná a kiotói egyezményben vállalt károsanyagkibocsátás-korlátozást az Egyesült Nemzetek Szervezete, megszakadnak ugyanis a kiotói törekvések, ha a két éven belül lejáró szerződés jövőjéről az aláíró felek között nem jön létre megállapodás, s azt nem ratifikálják - olvasható a Világgazdaság Online cikkében.

A kiotói protokollt 2013-ban felváltó globális éghajlatvédelmi egyezmény még nem áll készen, és már az ENSZ is beismeri, hogy romlanak az esélyek az egyezségre. A szervezet klímaügyi felelőse, Yvo de Boer azonban február 18-án bejelentette, hogy júliusban leköszön posztjáról. Vajon mit akart ezzel elérni? Nyomást szándékozott gyakorolni a felekre, hogy felgyorsítsa a tárgyalásokat? Vagy szimplán beleunt az eredménytelen közvetítésbe?

Továbbra sincs megállapodás a koppenhágai klímakonferencián, sőt, a fejlődő országok bojkottal fenyegették a tárgyalásokat. Magyarország új, átfogó kötelezettségvállalásban érdekelt.

A kormány döntése nyomán a zöldtárca még a nyáron kiírhatja a kiotói kvótabevételből finanszírozott Klímabarát Otthon és Klímabarát Intézmény pályázatokat a Zöld Beruházási Rendszer keretében.

A globális gazdasági válság ellenére a nemzetközi közösségnek folytatnia kell a küzdelmet a klímaváltozás ellen, sőt, a klímavédelem új munkahelyeket is teremthet az általános munkahelyvesztés közepette, állapították meg a 14. ENSZ Klímakonferencia résztvevői a tanácskozás kezdetén a lengyelországi Poznanban.