A mintegy 190 országból érkezett több mint 10 ezer résztvevő a következő két hétben közös nevezőt keres a 2012-ben lejáró, kiotói klímavédelmi jegyzőkönyv utódmegállapodásához, szeretnék konkretizálni a jövőbeni megállapodás sarokpontjait. Az új megállapodást jövő év végén Koppenhágában szeretnék tető alá hozni.

A "Szolidaritás a klímáért" címmel meghirdetett tanácskozás megnyitójában Donald Tusk lengyel kormányfő "időtlen" feladatnak nevezte az aggódást a klímáért, a természetért és az ember sorsáért, ez - mint mondta - nem függhet a gazdasági konjunktúrától. Mivel egyetlen ország sem birkózhat meg egyedül a klímaproblémával, ezért globális szolidaritás kell, hangsúlyozta. Tusk egyúttal közölte, hogy Lengyelország kész 2020-ig 20 százalékkal csökkenteni széndioxid-kibocsátását, és az ehhez szükséges beruházásokhoz gazdasági együttműködést keres az EU-ban. Lengyelországban az áram 94 százalékát széntüzelésű erőművekben termelik, és a széndioxid-kibocsátás közel kétszerese az EU-átlagnak. A csökkentésben annak is szerepe lesz, hogy Lengyelország 2020-ra atomerőművet akar üzembe helyezni, mondta a kormányfő.

Az olaszok megvétózhatják a tervet

Az EU tavaly azt ígérte a nemzetközi közösségnek, hogy a maga részéről az 1990-es mennyiséghez képest 2020-ra 20 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, 20 százalékra növelné a megújítható forrásokból származó energia arányát a teljes fogyasztáson belül, és szintén 20 százalékkal takarékosabb energiafelhasználást érne el.

Az egyetértés azonban nem teljes az EU-n belül: ha az EU klímaterve úgy marad, ahogy van, azt Olaszország megvétózza, mert attól átlagosan 17 százalékkal nőne minden olasz állampolgár villanyszámlája, mondta hétfőn Brüsszelben az EU-ügyekkel foglalkozó olasz miniszter, Andrea Ronchi.