Az Indiai-óceán helyett a Jeges-tengeren kelnének át Európába azok a teherszállító hajók, melyek az olcsón gyártó ázsiai országokból hoznák a fejlett világba az árukat. A globlizáció éppen erre a fejlett és fejlődő világ közötti árrésre épült, s a konténeres szállítás felgyorsította a világkereskedelmet.

Az új útvonal azonban az EU energiafogyasztására is hatással lenne: a cseppfolyósított földgáz ugyanis nagy tankhajókon érkezik. Nem véletlen, hogy a legnagyobb vízi jármű, mely megtette az utat, egy 120 000 tonnás földgáz-szállító hajó volt augusztusban. Becslések szerint a földgáz szállításának költségét 10-15 százalékkal lehetne csökkenteni a rövidebb útvonallal.

Putyin stratégiáját az teszi lehetővé, hogy a Jeges-tengeri jégtömbök a hőmérséklet emelkedés miatt hónapokig vannak olvadt, vagyis hajózható állapotban. Az állami tulajdonú Sovkomflot várhatóan nagy részét bonyolítaná a fellendülő forgalomnak, s a vállalat már meg is kezdte a "terep" tesztelését, hogy lássák, hol vannak a hosszú ideig jégmentes övezetek. A nukleáris energiával működő nagy jégtörő hajók 2 méter vastagságú réteget képesek feldarabolni, írta a Reuters. Moszkva 1,2 milliárd dollárt költ újabb jégtörők gyártására.

A Kremlin eltökélte, hogy fejleszti az ország északi kikötőit, a szállítmányozási cég részvényeinek 25 százalékát pedig tőzsdére bocsátják. A tanker-balesetek azonban nagyobb környezeti kockázatoknak teszik ki az eddig érintetlen régió élővilágát.