Az EU egymaga nem fogja tovább szigorítani eddigi emisszió-csökkentési vállalását, jelentette be Brüsszel a múlt héten. További mérséklésre csak akkor hajlandó, ha arra az USA és Kína is rászánja magát, jelentette a Reuters. Ezzel a hivatalos állásponttal kezdi ma meg munkáját Mexikóban az Unió fő klímatárgyalója.
Obama klímafelelősének, Todd Sternnek a fogalmazásmódja is jól jelzi, hogy a klímaprobléma megoldásában, a konkrét cselekvési programok kidolgozásában és a szabályok lefektetésében jócskán mesze van a konszenzustól a nemzetközi közösség. 2012-ben lejár a Kiotói Egyezmény, melynek hatásköre egyébként sem terjed ki a fejlődő országokra - azt a gazdag államok hozták létre, hogy csökkentsék légszennyezésüket. (Egy fontos résztvevő kivételével: a Bush-érában Washington nem is ratifikálta a jegyzőkönyvet, tehát az USA nem részese a kiotói alkunak.)
Több ország a 2011-es dél-afrikai klímacsúcson jogilag kötelező érvényű megállapodást szeretne elfogadni, arról azonban egyöntetűek a vélemények, hogy a cancúni forduló aligha fog ilyen eredménnyel zárulni.
Átfogó egyezmény híján: mit tárgyalnak meg?
A cancúni klímacsúcson napirendre kerül az emisszió-ellenőrző rendszerek és a jelentéstétel összehangolása, továbbá a klímaváltozással szemben leginkább védtelen szegény országokat segítő alap. Ez az éghajlatváltozásból eredő károkat lenne hivatott enyhíteni. A fejlett és fejlődő országok közötti technológiai transzfer kérdése is terítéken lesz a tárgyalásokon, elsősorban az erdőirtás megfékezésének kérdésében.
Obama elnök koppenhágai vállalása szerint az Egyesült Államok 2020-ra 17 százalékkal csökkenti üvegházgáz-kibocsátását a 2005-ös bázisévhez képest (ez 3-4 százalékos mérséklést jelent az 1990-es emisszióhoz viszonyítva). A Kongresszuson nem sikerült keresztülverekedni a klímatörvény tervezetét, de a kormánynak még mindig jogában áll a Környezetvédelmi Hatóság (EPA) rendeleteivel csökkenteni a legnagyobb légszennyező létesítmények káros kibocsátását (pl. erőművek, nehézipari üzemek, cementgyárak).
A csúcstalálkozón 200 ország vesz részt, hogy "formalizálják" a koppenhágai csúcs után bejelentett, önkéntes emisszió-csökkentési vállalásokat. 2010 január több mint 120 ország csatlakozott konkrét számokkal (százalékértékekkel) a "jogilag nem kötelező érvényű" koppenhágai egyezményhez.
