A karbon-megfogás és tárolás (carbon capture & storage, a továbbiakban: CCS) technológiáját közel sem övezi még tudományos és szakértői konszenzus, s kereskedelmi méretekben való alkalmazása sem lehetséges, egyes kormányok azonban mégis pénzt öntenek az ilyen jellegű beruházásokba, mint az üvegházgáz-csökkentés legkényelmesebb metódusába. Használatakor ugyanis nem kell visszafogni az emissziót magát.

A megoldás különösen a széntüzelésű erőműveknek jön kapóra, mivel háromszor annyi széndioxidot bocsátanak ki, mint a gázüzemű erőművek. A világ legnagyobb iparilag fejlett országaiban az energia-előállítás mintegy felét továbbra is füstokádó módszerekkel végzik.

Az energiaügyi minisztériumok szakértői világszerte elismerik nyilvánosan, hogy a módszer még finomításra szorul és "kihívásokat" tartogat. Ezért nem létesült még nagy méretű, "demonstrációs" projekt, amely bizonyítaná, hogy a módszer ipari méretekben is működik. E létesítmények felépítése folyamatban van, de még a finanszírozás szervezésének fázisában áll. A Drax és a francia Alstom 426 megawattos üzem CCS-technológiával való felszerelésére pályázott pénzért. Ez lenne az első "demonstrációs" projektek egyike.

Nem tesztelték, mégis dotálják

• A brit kormány már folyósít támogatásokat szén- és gáz-alapú erőműveknek: négy beruházást választanak ki, és 15,3 milliárd dollárt ölnek beléjük.
• Angliából 10 projekt nyújtott be igényt EU-s támogatásra, összesen 6,16 milliárd dollárnyi igénnyel. Köztük van a skóciai Southern Energy és a Scottish gáz és szénerőművei.
• Az amerikai Energiaügyi Minisztérium tavaly ősszel 1 milliárd dolláros támogatást ítélt oda a FututeGen szénerőműveinek, melyek úgynevezett a "oxy-égéssel" (oxy combustion) működnek: oxigén és széndioxid keverékével égetik el a szént, puszta levegő helyett. A karbontárolás miatt már-már zéró emissziójú technológiáról van szó, amely eltünteti a légszennyező emisszióból a higanyt, a kénoxidot, a nitrogénoxidot. A CO² kibocsátás 90 százaléka nem hagyja el az erőművet. Az innovációban 300 milliárd dolláros piacot lát a minisztérium. Csak Amerikában 594 széntüzeléses erőmű szorulna korszerűsítésre.
• Az amerikai Energiaügyi Minisztérium 15 projektnek folyósít támogatást.
• A Petrobras brazil olaj- és földgáz-cég mélytengeri fúrásainál indít idén karbontárolást, a brazil partoktól mintegy 300 kilométerre, a Lula tengeri olajmezőn, 2150 méter mélységben, ahol az olaj 5000 méterrel található az óceán felszíne alatt, jelentette a Reuters. Ilyen kedvezőtlen körülmények között egyelőre nem használták a CCS-t, ami eddig szárazföldi metódus volt. A cég a kitörő gázokból kiválasztja a földgázt és a széndioxidot, majd a tengerfenék alatti só-üregekbe préseli vissza a CO²-t, szándékai szerint naponta 1 millió köbméternyit. Az intézkedés hátterében a brazil kormány határozata áll, miszerint a kiszabaduló széndioxidot tilos a légkörbe juttatni, az ország ugyanis nem akarja e cég tevékenységével tovább növelni az emisszióját.
• Az Egyesült Arab Emirátusokban késlekedik több tucat, összesen 2,5 milliárd dollar értékű, évi 2000 GWh energiát generáló vízenergia-projekt indulása -amelyek karbontárolást is használnának-, mert az engedélyeket nem kapták meg.