A föld alá tömik a gyárak füstjét

Karbontárolás néven ismeretes az a technológia, mely kiválasztja az ipari üzemek füstjéből a szennyező részecskéket és a föld alá préseli, rendszerint olyan üregekbe, amelyekből már részben vagy egészben kitermelték a földgázt vagy az olajat. A technológia viták középpontjában áll, mivel túlságosan energiaigényes, nem vizsgálták meg kellőképpen a lehetséges szeizmikus (földrengést okozó) mellékhatásait, mint ahogy a szivárgás lehetőségét sem tudják kizárni. Hol tartanak e módszer hasznosításával az  energia- és gyáripari szektor vállalatai?

A karbon-megfogás és tárolás (carbon capture & storage, a továbbiakban: CCS) technológiáját közel sem övezi még tudományos és szakértői konszenzus, s kereskedelmi méretekben való alkalmazása sem lehetséges, egyes kormányok azonban mégis pénzt öntenek az ilyen jellegű beruházásokba, mint az üvegházgáz-csökkentés legkényelmesebb metódusába. Használatakor ugyanis nem kell visszafogni az emissziót magát.


A megoldás különösen a széntüzelésű erőműveknek jön kapóra, mivel háromszor annyi széndioxidot bocsátanak ki, mint a gázüzemű erőművek. A világ legnagyobb iparilag fejlett országaiban az energia-előállítás mintegy felét továbbra is füstokádó módszerekkel végzik.

Az energiaügyi minisztériumok szakértői világszerte elismerik nyilvánosan, hogy a módszer még finomításra szorul és "kihívásokat" tartogat. Ezért nem létesült még nagy méretű, "demonstrációs" projekt, amely bizonyítaná, hogy a módszer ipari méretekben is működik. E létesítmények felépítése folyamatban van, de még a finanszírozás szervezésének fázisában áll. A Drax és a francia Alstom 426 megawattos üzem CCS-technológiával való felszerelésére pályázott pénzért. Ez lenne az első "demonstrációs" projektek egyike.

Nem tesztelték, mégis dotálják
  • A brit kormány már folyósít támogatásokat szén- és gáz-alapú erőműveknek: négy beruházást választanak ki, és 15,3 milliárd dollárt ölnek beléjük.
  • Angliából 10 projekt nyújtott be igényt EU-s támogatásra, összesen 6,16 milliárd dollárnyi igénnyel. Köztük van a skóciai Southern Energy és a Scottish gáz és szénerőművei.
  • Az amerikai Energiaügyi Minisztérium tavaly ősszel 1 milliárd dolláros támogatást ítélt oda a FututeGen szénerőműveinek, melyek úgynevezett a "oxy-égéssel" (oxy combustion) működnek: oxigén és széndioxid keverékével égetik el a szént, puszta levegő helyett. A karbontárolás miatt már-már zéró emissziójú technológiáról van szó, amely eltünteti a légszennyező emisszióból a higanyt, a kénoxidot, a nitrogénoxidot. A CO2 kibocsátás 90 százaléka nem hagyja el az erőművet. Az innovációban 300 milliárd dolláros piacot lát a minisztérium. Csak Amerikában 594 széntüzeléses erőmű szorulna korszerűsítésre.
  • Az amerikai Energiaügyi Minisztérium 15 projektnek folyósít támogatást.
  • A Petrobras brazil olaj- és földgáz-cég mélytengeri fúrásainál indít idén karbontárolást, a brazil partoktól mintegy 300 kilométerre, a Lula tengeri olajmezőn, 2150 méter mélységben, ahol az olaj 5000 méterrel található az óceán felszíne alatt, jelentette a Reuters. Ilyen kedvezőtlen körülmények között egyelőre nem használták a CCS-t, ami eddig szárazföldi metódus volt. A cég a kitörő gázokból kiválasztja a földgázt és a széndioxidot, majd a tengerfenék alatti só-üregekbe préseli vissza a CO2-t, szándékai szerint naponta 1 millió köbméternyit. Az intézkedés hátterében a brazil kormány határozata áll, miszerint a kiszabaduló széndioxidot tilos a légkörbe juttatni, az ország ugyanis nem akarja e cég tevékenységével tovább növelni az emisszióját.
  • Az Egyesült Arab Emirátusokban késlekedik több tucat, összesen 2,5 milliárd dollar értékű, évi 2000 GWh energiát generáló vízenergia-projekt indulása -amelyek karbontárolást is használnának-, mert az engedélyeket nem kapták meg.

 

Máris drágul
Még lábra sem kapott a technológia, máris drága, költséges volta miatt panaszkodnak az értintett erőművek és cementgyárak. A két évvel ezelőtti megvalósíthatósági tanulmányokban megállapított árszinthez képest 20-30 százalékkal nőtt a karbontárolás költség-vonzata.
Az EU az emissziós kvóták eladásából befolyt összegek egy részéből finanszírozza a CCS-technológiát, vagyis az EU ETS rendszerben mozgó 300 millió darab kibocsátási engedély egy része jelenti a támogatás alapját, mintegy 6,36 milliárd dollárt értékben, írta a Reuters.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo