A világ két leggazdagabb embere a világ legszegényebbjeinek védelmezőjévé lépett elő. Warren Buffet 2006-ban példa nélküli felajánlást tett: 62 milliárd dolláros vagyonából 30 milliárdot adott Bill Gates alapítványa számára, akivel - a részvényárfolyamok alakulásának függvényében - éveken át egymást váltották a leggazdagabb mágnások rangsorának élén. Így jöhetett létre a világ legnagyobb magánkézben lévő alapítványa, amelynek Gates 2008 júliusa óta - amióta leköszönt a Microsoft éléről - minden idejét szenteli.

A nincstelenek ellenségeit szemelték ki nemes küldetésük célpontjaként: nem kisebbre vállalkoztak, mint hogy legyőzik a járványos gyermekbénulást (polio), az AIDS-t, a maláriát és az alultápláltságot.

Nagy pénzek, kockázatos fejlesztések

Gates eleinte hiányolta a szoftverfejlesztés örömeit, de - mint ahogy a New York Timesnak ecsetelte - épp olyan mániákusan izgatja őt az oktatás és a népegészségügy, valamint a harmadik világ fejlesztésének, felzárkóztatásának kérdése is. És egy világklasszis üzletember elemzőkészségével mérte fel a kihívást. 1960-ban az öt évnél fiatalabb gyerekek éves halandósága 20 millió fő volt. Ma a népességgyarapodás miatt sokkal több a kiskorú, de a hatékonyabb védekezés és gyógyszerezés révén a gyerekhalandóság évi 10 millióra csökkent. Gates küldetése, hogy ismét felezze ezt a rátát. A Globális Szövetség a Vakcinákért és Immunizációért - amelyet Gatesék is pénzelnek - 2000 óta 3 millió emberéletet mentett meg.

Az általános célkitűzést a K+F fellegváraként igyekszik megvalósítani a Gates Alapítvány, amely úgy viselkedik, mint egy kockázatitőke-alap, még akkor is, ha a szétosztogatott pénz nem kockázati tőke, hanem támogatás: nagy pénzeket ölnek többféle fejlesztésbe, amelyeknél nagy a kockázat, mert nem biztos, hogy sikerre viszik az innovációs ötletet. A csúcstechnológiai szektor átlagos szilícium-völgyi kockázati befektetője általában tíz különféle innovációra tesz, és ha abból egy bejön, az olyan megtérülést hoz, amely eliminálja a másik kilencben elbukott pénzt.

Új növényfajták nemesítésére éppúgy áldoznak, mint gyógyszerek kifejlesztésére. Vagyis nem doktorokat segítenek, hanem egészségügyi és agroinnovációkat. A szervezet működésének középpontjában - akárcsak a szoftverfejlesztésben - a szellemi tulajdon áll. A piaci rések - ez esetben az elhanyagolt fejlesztési területek - élveznek prioritást, ahol jelentős előrelépést kell még elérni, és ahova - épp ezért - a konzervatívabb állami támogatás nem mer menni (mert adófizetők pénzével játszik).

Sok milliárd dolláros vakcinaoptimizmus

A Gates Alapítványnál senki sem visel nyakkendőt, és a soknemzetiségű csapatot javarészt az ENSZ Világ-egészségügyi Szervezete (WHO) és más hasonló szervezetek, valamint tudományos kutatóintézetek szakembereiből toborozták. A gárda idén várhatóan beköltözik az új seattle-i főhadiszállásra, amelyet kifejezetten az intézmény igényeire szabva építettek. A szervezet Power Point prezentációiban már nem profitkilátások kimutatásai, hanem a halandóság csökkentését jelző számok ékeskednek - itt ezzel mérik a hatékonyságot. Egyesek nemcsak a munkájukat teszik a közösbe: a Microsoft egyik öreg rókája, Jeff Raikes, amikor átvette az alapítvány igazgatását, 100 millió dollárt adományozott saját vagyonából.

Eddig 4,5 milliárd dollárt öltek oltóanyagok fejlesztésébe - és további 10 milliárd áll készen e célra -, de az innovációs áttörések csodás pillanatai még váratnak magukra. Kísérleti fázisban van egy új maláriavakcinájuk - Gates úgy becsüli, hat éven belül előállnak a hatékony ellenszerrel -, az AIDS legyőzésében tízéves távon jósol sikert, a két retrovírusgyógyszer kombinációjából létrehozott Truvada piruláról pedig novemberben jelentették be, hogy bebizonyosodott: napi rendszerességgel szedve 44 százalékkal csökkenti a HIV-vírusfertőzés esélyét. (Tavaly nyáron fontos előrelépés volt, hogy egy vaginafertőtlenítő kenőcs az alanyok 39 százalékánál ért el HIV elleni védelmet.) Egy thaiföldi teszt pedig „először utalt arra, hogy kísérleti HIV-vakcina csökkentette az új megbetegedések számát" - fogalmazott a Financial Times.

Főként diagnosztizáló találmányok azonban sorra bontakoznak ki, mivel az alapítvány a kezdeti fázisban is hajlandó megragadni az ígéretes ötleteket - egymillió dolláros támogatásért bárki pályázhat egy szimpla, kétoldalas formanyomtatvánnyal! Gatesék „Grand Challenges Fund"-ja (Nagy Kihívások Alapja) jóvoltából született meg a maláriát nyálban kimutató rágógumi vagy az „elektronikus orr", amely a leheletből detektálja a tuberkulózist.

Növénynemesítéssel a vitaminokért

Igazi fejlesztőmérnök módjára Gates az alultápláltságot is átgondolt metodikával közelíti meg: az éhezés nem annyira kalóriákról, hanem az életben maradáshoz szükséges ásványi anyagok beviteléről szól. A halált ugyanis ezek nélkülözése váltja ki. A vashiány vérszegénységet okoz és az anyáknál gyermekágyi halált; a cinkhiány halálos hasmenéshez vezet; az A-vitamin hiánya - az óvodáskorú afrikai gyerekek egyharmada ebben szenved - vaksággal és gyakran halállal jár. A megoldás tehát úgyszólván az ásványi javak, tápanyagok „újraelosztása" a népegészségügy berkeiben: a vitaminkapszulák gyártása néhány centbe kerül, de elszállításuk a távoli falvakba egy dollárra veri fel a költségeket.

Az alultápláltság megoldására egy évtizede a tudósok a „bioerősítés" irányába indultak el: táplálékkiegészítők adagolása helyett inkább magát a táplálékot alakítják át: a már említett vitaminokban gazdag növényeket nemesítenek. Jelentős eredményeket értek el a „narancsízű" édesburgonyával, amely nagy mennyiségű béta-karotint tartalmaz - ami a szervezetben A-vitaminná alakul -, de hagyományosan nem maradt meg afrikai környezetben. Ki kellett tehát fejleszteni egy olyan fajtát, amely teremni képes a kontinens termőföldjében és klímájában. Ma százhetvenezer ugandai és mozambiki család vesz részt a kísérleti ültetési programban. Se szeri, se száma az új „agrotechnológiai" trend vívmányainak: vasban gazdag bab és köles, A-vitaminnal telített narancssárga kukorica és manióka, cinkben gazdag rizs és búza, mind a HarvestPlus terméke, amely - a konkurenciától eltérően - nem génmódosítást alkalmaz, hanem a hagyományos nemesítéshez folyamodik. A washingtoni cég nonprofit alapon működik, ezért nem védeti le innovációit, hogy abból minél többen gyárthassanak olcsón vetőmagokat. Gates alapítványa mellett a cég támogatói között megtalálható a Világbank és több brit, kanadai, amerikai fejlesztési ügynökség is.

Ezen túlmenően a harmadik világbeli farmgazdák klímaváltozáshoz való alkalmazkodását szárazságtűrő kukoricával és „árvízálló" növényfajtákkal segítik Gatesék.

Kritika

Az emberbarát krőzus minden fórumon megragadja az alkalmat, hogy eloszlassa a tévhitet, miszerint az ő intézménye a legnagyobb szereplő a karitatív arénában. HIV-kutatásban például nagyobb pénzt mozgat a Global Fund for AIDS.

Arról a tényről ma már nemigen esik szó, hogy Gates a Microsoft trösztellenes pere idején kezdett el jótékonykodni. Megfigyelők azonban nincsenek szűkében az árnyalt kritikának: a kutatás mellett Gates elhanyagolta a társadalmi tudatosságnövelés és a politikai lobbizás kötelező köreit. A gyermekbénulás esetében többet kellene törődni az afrikai egyházfők meggyőzésével, hogy engedjék a gyerekek beoltását, az afrikai férfiakat is rá kellene bírni a körülmetélésre, mert ezzel kisebb az esélye, hogy elkapják a HIV-vírust. Állítólag az alapítványon belül is törés keletkezett: az országok fejlesztését kevesebb lelkesedés övezi, mint a technológiai fejlesztést. De az elmaradott régiók támogatását Gates felesége, Melinda tűzte zászlajára, aki aktívan kiveszi részét a praktikus teendők intézéséből, ami garancia lehet arra, hogy ne hanyagolják el túlságosan e feladatkört.

A Pulitzer-díjas újságíró, Nicholas Kristof úgy látja, az alapítvány „nem lobbantott fel széles körű társadalmi mozgalmat", nem sikerült meglovagolnia és egyesítenie a magánszférában itt-ott meglévő társadalomsegítő vállalkozói szellemet, habár Gates és Buffet újabban Kínában kampányolt a milliárdosok körében, hogy adakozzanak többet. Kevés sikerrel...