Amikor egy kvótapiac érett állapotban van, már az összes kvóta kereskedelmi alapon cserél gazdát, s a kibocsátási határérték is fokozatosan csökken (vagyis csökken a kvóták száma). Ezért hívják a rendszert úgy: cap-and-trade - limitálja az emissziót, de azért mozgásteret ad a kibocsátás(i jogok) csereberéjére.
Miért hasznos a kvótarendszer?
A szisztéma újonnani bevezetését több (EU-n kívüli) országban gyáriparos ellenlobbizás nehezíti. Ugyanakkor az érintett szektorok hangadó képviselői is elismerik, hogy érdekük a mielőbbi kormányzati döntés: a "karbon-beárazás" azért szükséges mindenütt, mert a szennyező iparágakban megszűnik a befektetői hajlandóság, amíg nem tisztázott, mekkora lesz az új rendszer költségvonzata. Arról nem is beszélve, hogy a szóban forgó cégekkel dolgozó hitelintézetek sem szeretik a bizonytalanságot.
A rendszer kiépítése elősegíti továbbá a megújuló energia-szektorba irányuló befektetéseket, mivel a törvényileg kisebb kibocsátásra kötelezett széntüzelésű erőművek korszerűsítése már túl drágának bizonyul, és így a régi üzemek egész generációja iktatódik ki a piacról. A kieső kapacitásokat viszont pótolni kell, mivel a világ energiaéhsége nagy tempóval nő.
EU: 120 millió eurós kvótabevétel
Februárban az angol kormány 4,4 millió darab kibocsátási engedélyt értékesített aukción. Az Unióban igen korán, már 2008-ban klímavédelmi törvényt életbe léptetett szigetország 2008 november óta tart rendszeresen kvóta-aukciókat. A brit államkincstár az eltelt időszakban mintegy 1,38 milliárd dollárra tett szert e lehetőséggel.
Az uniós klímavédelmi rendelkezések értelmében a tagállamok kvótáiknak 10 százalékát értékesíthetik aukció útján, Angliában ez az arány 7 százalék.
2013-tól azonban váltást ír elő a szabályozás: a nagy szennyezők a kibocsátási engedélyeknek legalább 50 százalékát pénzért kell megvásárolniuk, miközben évről-évre egyre több iparág kerül a rendszer hatálya alá, vagyis bővül a "vásárlók" köre.
A Carbon Retirement elemzése szerint 2012 és 2020 között az összeurópai kvóta-bevétel eléri a 120 milliárd eurót (mintegy 16,5 milliárd dollárt). Anglia bevétele 44,2-88,4 milliárd dollár között lesz.
Egyesüléssel létrejön a páneurópai kvótapiac?
Ez már olyan nagyságrend, aminek sorsa közel sem elhanyagolható részletkérdés. Az Európai Bizottság (EB) azt szeretné, ha a befolyt összegeket csakis klímavédelemre fordítanák a tagállamok kormányai. A nagy költségvetési deficitek korában azonban kétségtelenül nagy a kísértés, hogy más célra használják fel a súlyos milliárdokat.
A Downing Street egyelőre ellenállt annak, hogy kívülről beleszóljanak a kvótabevételek elköltésébe. Németország saját jószántából már eddig is javarészt zöld programokra költötte a kvótapénzeket.
Az Európai Bizottság tavaly felvetette a nemzeti kvótapiacok páneurópai összevonásának ötletét, mely 2013-tól lépne életbe. A másik opció szerint a kormányok megőriznék döntéshozatali erejüket a nemzeti szintű aukciókat illetően, de az értékesítést a közös, már működő kvótakereskedelmi rendszerben (EU ETS) végeznék és adminisztrálnák.
Az elképzelés ellen foglalt állást Németország, Lengyelország és Anglia. A koncepciót szintén ellenző spanyol kormány néhány hete meglepő módon azt közölte a Reuters-szel, hogy ezentúl támogatni fogja az ideát. Az EU nemzeti kormányainak februárban kellett benyújtaniuk hivatalos álláspontjukat az Európai Bizottságnak.
