Több fontos makroadat is napvilágot lát jövő héten.

Az államháztartásról és a fogyasztói árakról érkeznek adatok a jövő héten.

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.

PM: a kormány tovább csökkenti a hiányt és az államadósságot.

Hol van már 2019, amikor az év végén is még nulla körül forgott az államháztartás egyenlege.

MNB: a GDP 3,8 százaléka volt az államháztartás finanszírozási igénye a második negyedévben.

A korábbi laza költségvetések árát fizetjük meg most.

Az államháztartás nettó finanszírozási igénye 2022-ben a GDP 6,3 százalékát tette ki.

PM: augusztusban 236 milliárd forint volt a központi alrendszer hiánya.

Jelentős, mintegy 1,52 százalékos a hozzájárulása a hazai GDP-hez a 110 hazai piacvezető fuvarozó vállalkozásnak, mégis veszélybe került versenyképességük fenntartása. Olyan súlyos a munkaerőhiány az ágazatban, hogy az már az ellátási lánc – és tágabb értelemben – a költségvetés biztonságát és érdekeit is veszélyezteti.

Augusztusban 158 milliárd forintos hiánnyal zárt a központi költségvetés - közölte a Pénzügyminisztérium. Ez a deficit lényegében tökéletesen megfelel az előző években tapasztaltaknak, az idei nyolcadik havi zárás nem lóg ki a sorból semelyik irányba sem.

A hiány már az első fél évben meghaladta az egész évre tervezett összeget, 1420,5 forint az államháztartás hiánya az első félévben.

A következő három évben évi mintegy hárommilliárd forintot különít el a kormány a fiatalok első sikeres nyelvvizsgájának ingyenessé tételére - áll a Magyar Közlönyben hétfőn közzétett kormányhatározatban.

Magyarországon az első negyedévi, vártnál gyorsabb növekedést áprilisban némi fékeződés, majd májusban élénkülés követte. Az év egészében a tavalyi 2%-ról 3,5% körülire gyorsul a növekedés, mindenekelőtt a tavalyi visszaesésből emelkedésre váltó beruházások következtében. Idén a külső és belső egyensúly kissé romlik, az infláció gyorsul, de e folyamatok rövidtávon elfogadhatóak - olvasható a GKI gazdaságkutató Zrt. közleményében.

Főként az egyre nagyobb számú nyertes uniós projektek előfinanszírozási kiadásaival, az aktuálissá vált kamatkiadásokkal, illetve a lakásépítési támogatások felfutásával indokolta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy az államháztartás központi alrendszerének első félévi halmozott hiánya 911,2 milliárd forintot tett ki, az egy évvel korábbi 402,1 egy milliárd forinttal szemben.

A jegybank monetáris tanácsának keddi kamatdöntő ülése lesz a hét fontos eseménye, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztat az államháztartás május végi helyzetéről, emellett kereseti és kiskereskedelmi statisztika is megjelenik.

Az exportpiaci konjunktúra pesszimista kilátásait a németországi kedvezőtlen hatások is befolyásolják. Az ipari termelés szintje nem várt mértékben visszaesett, és a közvetlen tőkebefektetések lassulása is a várt kibontakozás, a beruházások megindulása ellen hat. Mindezeket betetőzi, hogy a vállalati hitelezés szintje továbbra is alacsony, a helyzetet a pénzügyi szektor alacsony, beszűkülő hitelezési lehetőségei tovább ronthatják ez év végéig.

A tagállamok költségvetési politikájának szorosabb összehangolását előirányzó új kormányközi szerződést március 1-jén írhatják alá, jelentette be Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök hétfőn Berlinben. A legújabb elképzelések szerint a megállapodás akkor léphet életbe, ha legkevesebb tizenöt ország csatalakozik hozzá, és a hatálybalépéstől számítva legfeljebb öt év elteltével kezdeményezni kell a szerződés beemelését az Európai Unió szerződéses rendszerébe.

„Aligha járul hozzá a bizalom helyreállításához", hogy a tárgyalási szándék bejelentése előtt nem tájékoztatták az érintett feleket, írja a The Wall Street Journal című amerikai üzleti napilap európai kiadása, amely hangot adott annak a feltételezésnek, hogy az IMF-fel kapcsolatos magyar bejelentés csupán kísérleti léggömb volt. A külföldi sajtó egyetért abban, hogy a bejelentés az államcsőd elkerülése érdekében történt, abban viszont kételkedik, hogy az IMF ajánlata megfelel majd a magyar kormány eddig követett gazdaságpolitikájának.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint 2011-ben a magyar gazdaság növekedése és egyensúlya látszólag jelentősen javul. Az EU-nak átadott konvergencia-program ennek tartósulását ígéri, s a program pénzpiaci fogadtatása egyelőre kedvező. A tervezett államháztartási konszolidáció így 2012-ben megvalósulhat, de ennek elérésében a strukturális változások a most deklaráltnál várhatóan sokkal kisebb szerepet fognak játszani. Erre a piacok és a nemzetközi szervezetek valószínűleg kedvezőtlenül reagálnak, aminek a hatásai már idén is jelentkezhetnek.

Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélkül számított - első negyedévi hiánya 742,1 milliárd forint, az éves előirányzat 108 százaléka volt - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Az idén az államháztartás többlete a GDP 2 százaléka lehet - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyarország strukturális reformprogramjának végrehajtásáról szóló tájékoztatóban pénteken.

Az újonnan induló kvótapiacokon a kibocsátási engedélyek jó részét általában ingyen osztogatják szét a szennyező iparágak között, és idővel emelik az aukciókon értékesített kvóták arányát. Az Európai Unióban a kormányok mind nagyobb és nagyobb bevételekre fognak szert tenni a következő években a kvótákból (EUA). Nem csoda, hogy ellenzik a páneurópai emisziókereskedelem ötletét.

Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli - első öt havi deficitje 736,2 milliárd forint volt, az előirányzat 84,6 százaléka, szemben a múlt év első öt hónapjában kialakult 567 milliárdos hiánnyal - közölte az előzetes számokkal megegyező részletes adatokat a Magyar Államkincstár. Májusban az államháztartás 99,2 milliárd forint deficittel zárt. A Pénzügyminisztérium korábbi prognózisában május végére 719,4 milliárd forintos hiánnyal számolt, ezen belül májusra 82,5 milliárdot várt.

Hamis illúziónak nevezte a nemzetgazdasági miniszter azt a feltételezést, hogy a "magyar beteg már gyógyul", ezzel szemben Matolcsy György szerint az igazság az, hogy az ország valamennyi makromutatója romlik, a gazdaság az idén stagflációs állapotba kerül, ezért az új kormány első feladata, hogy Magyarország további zuhanását megakadályozza.

A leköszönő pénzügyminiszter hamisítványnak nevezi és cáfolja a Napi Gazdaságban a gazdasági napilap értesülését, miszerint a Pénzügyminisztérium a magyar államháztartás esetében a hiány brutális növekedésével számol.

A kormányzati szektor 2009. évi hiánya - az előzetes adatok szerint - 1.035 milliárd forint volt, a GDP 4 százaléka, ez a 2008. évihez képest 30 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,2 százalékponttal magasabb - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön. A kormányzati cél 3,9 százalékos GDP-arányos eredményszemléletű államháztartási hiány elérése volt.

Az államháztartás hiánya idén a GDP 3,9 százaléka lehet, a GDP 2009-ben 6,7 százalékkal, jövőre 0,9 százalékkal csökkenhet, 2011-ben pedig már nőhet - jelentette be Oszkó Péter pénzügyminiszter az IMF küldöttséggel közös sajtótájékoztatóján hétfőn Budapesten.

Szlovák elemzők szerint elképzelhető, hogy "zéró körüli" gazdasági növekedés lesz az idén Szlovákiában. Mi több, veszélyben látják az úgynevezett maastrichti deficitkritérium, a legfeljebb 3 százalék GDP-arányos államháztartási hiány elérhetőségét is.

Magyarország gyorsított euróövezeti felvétele ugyan továbbra sem valószínű, de a jelenlegi kormányzati makro-előrejelzések megvalósulása elvileg akár a 2012-es magyar eurócsatlakozást is lehetővé tenné, áll az egyik vezető londoni befektetési csoport csütörtökön kiadott elemzésében.