A kormányzati szektor hiánya 2009. negyedik negyedévben a 284,5 milliárd forint volt, a negyedéves GDP 4,3 százaléka, szemben a 2008. negyedik negyedévi 553,5 milliárd forint hiánnyal, ami a GDP 8,4 százalékát tette ki. A 2009. harmadik negyedévi hiány a kormányzati szektorban 243 milliárd forint, a GDP 3,7 százaléka volt. (A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint Magyarország pénzügyi helyzete ugyan javult, ám kockázatokat lát a 2010-es hiánycél teljesítését illetően.)
Az előző évinél nagyobb tavalyi hiány a bevételeknek a kiadásoknál nagyobb visszaesésével magyarázható. A 30 milliárd forinttal magasabb deficit a bevételek 0,9 és a kiadások 0,6 százalékos visszaesésének eredőjeként alakult ki. A nemzeti számlák rendszere (ESA95) alapján 2009-ben a kormányzati szektor bevétele 11.949,5 milliárd forint, kiadása 12.984,5 milliárd forint volt. A jövedelemadó-bevételek 9,1, a társadalombiztosítási hozzájárulások 7,3 százalékkal csökkentek. A termelési és az importadók ugyanakkor 2,6 százalékkal, ezen belül az áfabefizetések 8,0 százalékkal emelkedtek, ami elsősorban az adókulcs július 1-jei emelésére vezethető vissza. A kiadásokon belül a 10,4 százalékkal nőttek a kamatkiadások, és 4,1 százalékkal a dologi kiadások, ugyanakkor a felhalmozási kiadások 7,7 százalékkal, a munkavállalói jövedelmek 4,9 százalékkal estek vissza, a pénzbeni társadalmi juttatások 0,3 százalékkal csökkentek.
A negyedik negyedévben a kiadások 9,4 százalékkal alacsonyabbak voltak az előző év azonos időszakához képest, ami elsősorban a pénzbeni társadalmi juttatások 9,7 százalékos visszaesésével, a 13. havi nyugdíj megszüntetésével magyarázható. A negyedik negyedévben a bevételek 2,8 százalékkal csökkentek a 2008. negyedik negyedévihez viszonyítva. A bevételeken belül legdinamikusabban az áfabefizetések, 18,7 százalékkal nőttek, miközben a jövedelemadó-bevételek 17 százalékkal visszaestek.
A KSH tájékoztatása szerint a kormányzati szektor "maastrichti" hiánya 2009-ben a nemzeti számlák előzetes adatai alapján 1.056 milliárd forint, a GDP 4,0 százaléka volt. Az adatokat a KSH a túlzott hiány eljárásról (Excessive Deficit Procedure - EDP) szóló jogszabály alapján, a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA95) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak.
