Idén először találkozott Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök: hétfőn Merkel munkaebéden fogadta a francia államfőt. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón mindketten hangsúlyozták: jól haladnak az előkészületek a fiskális politika harmonizálásáról szóló tervezett szerződésről, az egyeztetések már januárban lezárulhatnak, március 1-jén pedig következhet az aláírás.
Brüsszeli csúcs: közös pénzpolitika mellé közös költségvetési politika
A kormányközi szerződés megalkotásáról a december elején tartott brüsszeli csúcson határoztak az uniós tagállamok. A találkozó utáni első Bundestagban mondott beszédében Angela Merkel azt hangsúlyozta: az uniós csúcson kötött megállapodással kijavítják az euróövezet „születési hibáit", nevezetesen azt, hogy a közös pénzpolitika mellé nem társítottak közös költségvetési politikát. Ezt nem lehet egy csapással, máról holnapra megvalósítani - mondta -, de „elindultunk az úton, amelyen már nem lehet visszafordulni". Az út „egy új Európához, a stabilitás, a szolidaritás és a bizalom Európájához vezet" - tette hozzá.
Fotó: MTI
A csúcstalálkozón az euróövezeti államok és kilenc további EU-tagállam arról állapodott meg, hogy kormányközi szerződést készítenek elő a költségvetési politika szorosabb összehangolásáról. A bolgár, a cseh, a dán, a lett, a litván, a lengyel, a magyar, a román és a svéd kormányfők jelezték: készen állnak csatlakozni a folyamathoz azt követően, hogy - ahol ez szükséges - a kérdésben konzultáltak törvényhozásukkal.
Az uniós huszonhetek közül egyedül Nagy-Britannia jelezte, hogy biztosan nem kíván csatlakozni. A kancellár Bundestag-beli beszédében hangsúlyozta: London távolmaradása ellenére fontos partner marad az Európai Unióban, egyebek között a közös külpolitika és a közös belső piac alakításában, valamint a klímavédelmi erőfeszítésekben.
Új elemek és szankciók
A kormányközi szerződés a Handelsblatt című német üzleti lap január 9-ei beszámolója szerint a vártnál - az első szerződéstervezetnél szigorúbb lehet. A berlini vezetés nyomására belekerült a szövegbe az a kitétel, hogy automatikus büntető eljárás indul a szerződéshez csatlakozó országok közül mindazok ellen, amelyek államadóssága meghaladja a GDP 60 százalékát. Az első változatban még csak az szerepelt, hogy 3 százaléknál nagyobb GDP-arányos államháztartási hiány von szankciót maga után. Mindkét kitétel egyébként szerepel a maastricsti kritériumok között.
Az új tervezetbe - ugyancsak német kezdeményezésre - bekerült az is, hogy az úgynevezett szerkezeti, vagyis az egyszeri tételek és a gazdasági ciklus alakulásának hatása nélküli hiány - strukturális deficit - nem haladhatja meg a GDP 1 százalékát. Francia nyomásra pedig az államháztartás mellett szélesebb gazdaságpolitikai kérdéseket is szabályozhat a szerződés. Az újabb tervezet első paragrafusában az áll, hogy a szerződő felek szorosabban összehangolják gazdaságpolitikájukat, hogy tovább haladjon előre a belső piaci integráció, erősödjön a versenyképesség és a társadalmi összetartás. Újdonság az az ugyancsak Párizs javaslatára megfogalmazott paragrafus, amely szerint a szerződés részesei valamennyi fontos gazdasági reformot előzetesen megvitatnak egymás között - írta a Handelsblatt.
A szerződéshez elsősorban az euróövezeti tagállamok csatlakozhatnak. Az új tervezet szerint a megállapodás akkor léphet életbe, ha legkevesebb 15 ország csatalakozik hozzá - az első változat még 9 állam csatlakozásához kötötte a hatályba lépést -, utolsó paragrafusa szerint pedig hosszabb távon arra kell törekedni, hogy a szerződés beépüljön az uniós jogba. E kitétel szerint a hatálybalépéstől számítva legfeljebb öt év elteltével kezdeményezni kell a szerződés beemelését az Európai Unió szerződéses rendszerébe.
Magyar nyilaítkozatok
Orbán Viktor a büsszeli csúcsot követő hétvégén adott televíziós interjújában azt mondta, hogy a következő héttől már tárgyalnia kell a parlamentnek a brüsszeli döntésről. A miniszterelnök szerint addig, amíg az országgyűlés nem dönti el, hogy Magyarország részt vesz-e egy olyan megállapodásban, amelyről az EU-csúcson döntés született, a kormány nem mondhat sem igent, sem nemet az egyezményre. „Olyan megállapodás született az euróval fizető országok között, amely a nemzeti szuverenitást, a nép választott képviselőinek, vagyis a parlamenti képviselőknek a jogkörét jelentősen korlátozza. És én nem akarok, és nem is mondhatok le Magyarország szuverenitásáról anélkül, hogy a magyar parlament erre ne adna felhatalmazást" - mondta.
nemzeti érdek a csatlakozás a szerződéshez
Fotó: MTI
Karácsony előtti interjújában pedig a miniszterelnök azt nyilatkozta: az eurótagság előtt Magyarország nem vállalhat ugyanolyan kötelezettségeket, mint az eurózóna tagállamai, és nem érdeke csatlakozni az adórendszerek összehangolását célul tűző megállapodáshoz sem.
Korábban Martonyi János külügyminiszter is annak a véleményének adott hangot, hogy az új kormányközi szerződés csak akkor vonatkozik az euróövezeten kívüli tagállamokra, ha azok az eurózóna tagjaivá válnak, kivéve - tette hozzá -, ha úgy döntenek, hogy egyes kérdésekben már ezt megelőzően is alkalmazni akarják. Kijelentette: Budapest kötelezettséget vállalt a belépésre, és Magyarországnak nemzeti érdeke a csatlakozás az új szerződéshez. A külügyminiszter szerint a csatlakozásra azért is szükség lenne, mert Magyarországnak „a centrumhoz kell tartoznia, nem a perifériához", és a magyar gazdaságpolitika céljaival egybeesik a szerződés, amely az adópolitikára nem tér ki. Martonyi december közepén egy szakmai fórumon azt mondta: a kormányközi szerződéssel „egy új ház épül a meglévő mellé", két szerződést kell majd kezelnie az egységes uniós intézményrendszernek, ami nem lesz könnyű, „de úgy tűnik, ez lesz az út".
