Az uniós kifizetések dobták meg a hiányt

Főként az egyre nagyobb számú nyertes uniós projektek előfinanszírozási kiadásaival, az aktuálissá vált kamatkiadásokkal, illetve a lakásépítési támogatások felfutásával indokolta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy az államháztartás központi alrendszerének első félévi halmozott hiánya 911,2 milliárd forintot tett ki, az egy évvel korábbi 402,1 egy milliárd forinttal szemben.

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A minisztérium csütörtökön kiadott részletes jelentéséből kitűnik, hogy egyedül júniusban 697,8 milliárd forintos hiány keletkezett a tavalyi 388,9 milliárddal szemben. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai idén júniusban 559 milliárd forintot tettek ki a tavalyi 196,7 milliárd után, az első fél évben pedig 1046,2 milliárdra emelkedtek az egy évvel korábbi 467,4 milliárdról.

A minisztérium hangsúlyozza, ez is egyértelműen jelzi, hogy reális a 2017-re kitűzött fejlesztéspolitikai célok elérése. Eközben az uniótól befolyt idei támogatások 110,2 milliárd forintot tettek ki a tavaly első félévi 128,7 milliárddal szemben. Az előző évhez képest dinamikusan emelkednek a lakásépítési támogatások, ami a kormány otthonteremtési politikájának sikerességét igazolja - emelte ki a jelentés. A tavalyi első fél évhez képest a lakásépítési támogatások 25,2 milliárd forinttal (42,5 százalékkal) csaknem 85 milliárd forintra emelkedtek. A jelentés kiemelte a kamatkiadásokat. Mivel júniusban több kötvénysorozatnál is aktuálissá vált, a kamatok kifizetése 296,3 milliárd forint kiadást jelentett a költségvetésnek, bár ez csak 9 milliárddal több az egy évvel korábbinál. Az első félévben kifizetett 612,8 milliárdos kamatköltség viszont 11 milliárd forinttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

Kép: Pixabay

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt, úgynevezett központi alrendszerének, első félévi bevételei 565,6 milliárd forinttal meghaladták a múlt év azonos időszakáét, 8458,6 milliárd forintot tettek ki.  A személyi jövedelemadóból a tavalyinál 84,5 milliárd forinttal több, 921,9 milliárd forint folyt be a költségvetésbe a jelentősen megemelkedett bérkiáramlásnak betudhatóan. A szociális hozzájárulási adó és járulékok kulcsának 27-ről 22 százalékosra csökkentett mértéke ellenére fél év alatt 71,5 milliárd forinttal, 3,2 százalékkal több, 2287,3 milliárd forint bevételt hoztak.

Az export húzhatja meg a vállalatokat
A következő egy év során a hazai nagyvállalatok 2,2 százalékos árbevétel-növekedésre és 1,4 százalékos profitbővülésre számítanak. Ez mérséklődést jelent a tavalyi kilátásokhoz képest, ugyanakkor az exportpiacok árbevétel-növekedését tekintve javuló trend látható a várakozásokban.
Az áfa-bevételek gyakorlatilag stagnáltak, 1558,9 milliárd forintos féléves összegük alig 2,9 milliárddal alacsonyabb a tavaly első félévinél. A jövedéki adóbevételek 11,3 milliárd forinttal 457 milliárdra csökkentek a dohánytermékek adójának emelésére adott piaci reakció hatására, ami 33,4 milliárd forinttal, 21,2 százalék kiesést okozott, míg az üzemanyagok után 22,1 milliárd forinttal több jövedéki adó folyt be.  A kiadási oldalon 1074 forintos növekedéssel 9369,8 milliárd forint áramlott ki az államkasszából.

Az uniós projektek 578,8 milliárd forinttal nagyobb előfinanszírozása és a lakásépítések növekvő támogatása mellett, a gyógyító-megelőző ellátásokra 58,6 milliárd forinttal több, 537,9 milliárd forint ment el az első fél évben. A nyugdíjakra 1564,2 milliárd forintot, a tavalyi első hat havinál 45,9 milliárddal többet folyósított a biztosító.

A központi költségvetés adóssága a féléves hiánynál valamivel kisebb összeggel 880 milliárd forinttal nőtt június végéig. A forintadósság 1162 milliárddal nőtt, a devizaadósság 145 milliárd forintnak megfelelő összeggel csökkent. A forintadósság aránya a tavaly év végi 72,5 százalékról 74,5 százalékra emelkedett.

Uniós pénzből, padlógázzal gyorsít a magyar puma
A 2016. évi 2% után idén 3% körüli lehet a magyar GDP növekedése. Főként az EU-támogatások újraindulása következtében a tavalyi jelentős beruházási visszaesést idén érdemi növekedés váltja fel, miközben a már a múlt évben is nagyon gyorsan növekvő fogyasztás lendülete folytatódni fog.
 

Véleményvezér

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo