Az állattenyésztésnek velejárója a nagy mennyiségű ürülék-képződés. Abból viszont árad a metán (CH4), aminek hússzor(!) erősebb az üvegházhatása, mint a széndioxidnak. A marhatenyésztés esetében a jószágok száján is sok metán jut a légkörbe a kérődzés (és böfögés) révén.

A nagy állattenyésztő országok ilyen jellegű emissziója nem elhanyagolható: Ausztráliának például nemzeti összkibocsátása 10 %-át adja az állattenyésztés! Ami 59 millió tonnát jelent! (Az agrárium egésze 16 %-ért felelős.)

A Newsweek által felvetett kérdés ilyen értelemben nem túlzás: Brazíliában a farmerek értékes, légkörünk szempontjából elengedhetetlen esőerdőket irtanak ki, hogy helyükön legelőket létesítsenek a gyarapodó állatállomány számára. Vagyis itt kétszeresen pöfékelik az üvegházgázokat: a fákban megkötött CO2 kivágásuk után a légkörbe jut, az állatok pedig szintén nagybani kibocsátók.

Brazília ma a világ legnagyobb marhahús-exportőre - a 20. század első felében Argentína töltötte be ezt a szerepet a régióban. A brazíliai Mato Grosso tartomány nagy marhaguruja, Blairo Maggi (aki 2005-ben az Amazonas pusztításáért elnyerte a Greenpeace Arany Láncfűrész díját), ma már zöld szólamokat hangoztat: jelszava a "Zöld Marhahús".

Maggi 2006-tól kezdődően alávetette magát annak a moratóriumnak, mely tiltja az újonnan kiirtott erdők helyén termesztett szójanövények kereskedelmét. A tilalmat 2009-ben kiterjesztette a marhahúsra, sőt felvetette a műholdas figyelés ötletét az erdőirtás ellenőrzésére. A Newsweek szerint kollégáit és versenytársait is arra ösztökélte, térjenek jó útra, és részesüljenek emissziós kvótákban a megőrzött erdőségekért cserébe. E kvótákat aztán eladhatják - vagyis pénzt kereshetnek a fák megőrzésével.