Az index ötlete összefüggésben áll a Koppenhágai Klímacsúcson ötlet szintjén elfogadott, majd a cancúni konferencián részletesen is kidolgozott Klíma Alappal, melynek feladata a szélsőséges időjárási viszonyokból létrejövő károk orvoslása, valamint felkészítés és védekezés az éghajlati változások, az elmozduló éghajlati égövek hatásaira. Ezek közé tartoznak az árvizek, a sivatagosodás, a súlyos aszályok és a tengerszint emelkedése.
A Klíma Alap 2020-ig 100 milliárd dollárt oszt szét a fejlődő országok között, melyek anyagilag nem engedhetik meg maguknak a lakosságot és infrastruktúrákat óvó beruházásokat és rekonstrukciókat (pl. gátak, aszály-bíró vetőmagok vásárlása stb.). Mivel egyelőre nem találtak ki világos és egyértelmű mechanizmust arra, hogy milyen akapelvek mentén osszák szét a támogatást, a Dél-Korea által felvetett "klímaérintettségi index" az országok sérülékenységének súlyosságát állapítaná meg, segítve a prioritások megállapítását.
Az index a következő tényezőket venné figyelembe:
Tavaly a Maplecroft brit tanácsadó cég 170 országot tartalmazó listát állított össze, melyben Bangladest, Indiát, Madagaszkárt, Nepált és Mozambikot ítélte a következő 30 esztendő klímaváltozásának leginkább kitett országoknak.
A gazdag Szaúd-Arábia klímasegélyt akar!
Február 21-ig kellett benyújtani a Klíma Alapot Cancúnban létrehozó 200 nemzetállamnak a javaslatait az ENSZ Klíma Tanácsához. A szegény országokat feldühítette, hogy a gazdag Szaúd-Arábia is a segélyezettek közé kívánja soroltatni magát. A Közel-Kelet legnagyobb országa és a világ első számú olajexportőre úgy indokolta kérelmét, pénzbeli segítségre van szüksége, hogy kiépítse napenergiás infrastruktúráit. Az ENSZ adatbankja szerint az egy főre jutó éves szaúdi GNP (bruttó nemzeti össztermék) 25 000 dollár (vagyis 4,8 millió forint), ami Új-Zélandéval azonos.
Való igaz, a sivatagos arab országokban nagy létszámú néprétegek élnek a “vízszegénység” szintjén (1000 köbméter/fő/év), sőt az alatt: 6 arab nemzetben már most mindössze 200 köbmétert fogyaszt a lakosság. A ténylegesen szegény országok azonban nem nézik jó szemmel, hogy az OPEC-országok, amelyek meg tudják engedni maguknak, hogy a klímaváltozás elleni védekezést és az arra történő felkészülést maguk finanszírozzák, a Klíma Alap segítségét szándékoznak igénybe venni e célra.
A szegény és gazdag államok közötti ellentét a Klíma Alap igazgatótanácsának összetételét övezően is kiéleződött: a Reuters szerint Ghana 32 tagú bizottságot szeretne, melyben a többséget a fejlődő országok alkotják, a szaúdiak kétharmados többséget akarnak a fejlődő országoknak, az EU elképzelése szerint viszont 12 fejlődő és 18 fejlett ország képviseltetné magát a támogatásokat odaítélő szavazásokon.
A Klíma Alap költségvetését várhatóan részben a kibocsátási kvóta-bevételekből fedezik majd.
