Évente a világ GDP-jének mindössze 2 százalékát, vagyis 1300 milliárd dollárt kellene a zöld gazdaság fellendítésére fordítani, hogy elindulhassunk a dekarbonizált vagy alacsony karbontartalmú gazdaság megvalósításának útján, véli az ENSZ új jelentése. Összehasonlításképpen: az USA bankokat is mentő "gazdaságélénkítő programja" 800 milliárd dollárt emésztett fel.
A világ kormányai jelenleg GDP-jük 1-2 százalékát költik a fosszilis energiaforrások szubvencionálására, mondta Pavan Sukhdev közgazdász, az ENSZ égisze alá tartozó UNEP Zöld Gazdaság Kezdeményezés nevű projektjének vezetője, aki a kormányok feladatának tekinti, hogy a zöld szektorokba (vagy az ágazatok zöldítésébe) fektessenek, amivel hasonló lépésre ösztönöznék a magántőkét is.
A holnap zöld gazdaságának térképe
Achim Steiner, az ENSZ környezetvédelmi szervezetének vezetője hangsúlyozta: figyelembe véve, hogy 2,5 milliárd ember él a létminimum (napi 2 dollár, vagyis havi 40 000 forint) alatt, és 2050-re további 2 milliárd fővel gyarapodik az emberiség, a növekedésre és a szegény országok fejlesztésére mindennél nagyobb szükség van. "De ez a fejlődés nem történhet az életet támogató rendszerek, a föld, az óceánok és a légkör rovására."
"A Zöld Gazdaság felé" címet viselő jelentés kiemelte, az épületek a legnagyobb üvegházgáz-kibocsátók, ami főként a nem megfelelő szigetelésnek és az ebből eredő túlzott energiafogyasztásnak köszönhető.
Ugyancsak kutatás végzett az Accenture és a Barclays Bank: közös tanulmányuk szerint Európában 2900 milliárd euró kellene 2020-ig a zöld szektor fejlesztésére.
Zöld világgazdaság
A UNEP 10 szektorba irányítaná az évi 1350 milliárd dollárnyi befektetést:
Mezőgazdaság
108 milliárd dollár, hogy fenntartható módon tudjuk ellátni a 2050-re 9 milliárdos létszámra növekvő emberiséget. A cél elérésében a terméshozam növelésének, a termőföldek minőségi feljavításának és a gazdaságosabb vízhasználatnak kell elsőbbséget élveznie.
Építőipar
134 milliárd dollár, hogy környezetkímélő energiahasználatot honosítsanak meg világszerte az épületek megfelelő szigetelésével.
Energiaszolgáltatás
362 milliárd dollár, hogy a fosszilis energiaforrásokról átálljunk a megújuló energiákra és azokat takarékosan használjuk fel. (A jelentés nem tért ki a nukleáris erőművekre.)
Halászat
108 milliárd dollár, hogy 50 százalékkal csökkentsük a globális halászatot. Ehhez az elavult halászhajók kivonása szükséges, valamint elbocsátások és hatékonyabb menedzsment. A halászat állami dotációja világszerte 27 milliárd dollárt tesz ki, és javarészt ökológiailag fenntarthatatlan módszereket támogat.
Erdészet
15 milliárd dollár a globális üvegházgáz-kibocsátás 50 százalékos csökkentésére a következő 20 évben az erdőirtás megfékezése és új erdők telepítése révén, melyek jelentős CO2-mennyiséget kötnek meg. (A kivágott fák úgy járulnak hozzá a légszennyezéshez, hogy kieresztik magukból a bennük lévő széndioxidot. Ezért lehetséges, hogy az erdőirtás okozza az össz-emisszió 20 százalékát.)
Ipar
76 milliárd dollár, hogy az eldobott elektromos készülékek begyűjtését megszervezzék és az alkatrészek anyagait újrahasznosítsák. Az alumínium újrahasznosítása például csak 5 százalékát igényli annak az energiamennyiségnek, ami az alumínium gyártásához szükséges.
Turizmus
134 milliárd dollár, hogy a zöld turizmus megvalósuljon. Ez az ágazat máris hatszor olyan gyorsan növekszik, mint a hagyományos turizmus.
Közlekedés, szállítmányozás
194 milliárd dollár, hogy fejlesszék a tömegközlekedést és üzemanyag-takarékos járműveket állítsanak üzembe. A gépjárművekből eredő légszennyezés, a közúti balesetek és a forgalmi dugók együttesen a nemzetgazdaságok GDP-jének 10 százalékát emésztik fel.
Hulladékkezelés
108 milliárd dollár, hogy 2030-ra 70 százalékkal csökkentsük a szeméttelepekre jutó hulladékmennyiséget, vagyis minél több hulladék mozogjon az újrahasznosítás körkörös áramlatában. Egyelőre csak a keletkező hulladék 25 százaléka kerül feldolgozásra. A következő 20 évben duplájára nő az újrahasznosítás ökológiai lábnyoma, s az energiával kapcsolatos emisszió 30 százalékát teszi majd ki.
Vízszolgáltatás
108 millárd dollár, hogy az ívóviz-ellátást kiterjesszék a szegény országokra is. Nem a betegségek, hanem a szennyezet vízből eredő hasmenés okozza a legtöbb halált a világban. Az ivóvizek 70 százalékát a mezőgazdaság szipkázza el.
(Forrás: Reuters-összefoglaló)
