A potsdami kutatóintézet tanulmánya rámutatott, az 1929-es gazdasági válságból is állami beruházosokkal lábalt ki a gazdaság (az USA-ban autópályákat és vasúthálózatokat építettek, Németországban a hadi ipart bővítették - talán világhódító szándékoktól hajtva). Ma hasonló mértékű kormányzati szerepvállalásra lenne szükség, csak éppen a zöld technológiák elterjesztése terén.
Ehhez és a globális zöld gazdaság előnyeit propagáló UNEP-tanulmányhoz hasonló célirányt fogalmazott meg az EU számára az Ecofys tanulmánya is, melyet a Greenpeace rendelt meg a kutatóintézettől. Elkészítésén 15 héten át dolgoztak a szakértők.
Pozitív következmények
- 6 millió munkahelyet eredményezne a 30 %-os emisszió-csökkentés.
- A GDP évente 0,6 %-kal nőne a zöld beruházásoknak köszönhetően.
- Az európai befektetések a GDP 18 %-áról 22 %-ra nőnének.
- Ez 2020-ra 6 %-kal, illetve 847,4 milliárd dollárral növelné az Unió GPD-jét.
Felkarolják az erősebb CO2-mérséklés ötletét
A Reuters az EU vezetéséhez közeli forrásokra hivatkozva arról számolt be, Anglia, Spanyolország és Dánia még idén elkezd lobbizni a 20 %-nál nagyobb mérséklési célérték kitűzéséért. Alighanem Németország is csatlakozni fog kampányukhoz, legalábbis erre utal az, hogy a német kormány rendelte meg a potsdami intézet jelentését.
Az Európai Bizottság beerősítene a közlekedésből eredő emisszió mérséklésében is: 2050-re 60 %-kal fognák vissza a járművek légszennyezését. A javaslatot hivatalosan idén nyáron terjesztik az uniós tagországok elé. (Az eredeti elképzelés 80 %-ról szólt.) A közlekedés zöldülését elsősorban a bioüzemanyagok használatának ösztönzésével kívánnák elérni a hatóságok.
Az uniós ambíció az, hogy 10 %-os legyen a bioetanol részesedése a teljes üzemanyagfogyasztásból - ez része az átfogóbb 2020-as céliránynak, a 20 %-os megújuló energia-arány elérésének.
Ez a bioüzemanyag-stratégia azonban ütközik a "fenntarthatóság" ideáljával: a bioetanol-alapanyagként szolgáló növények termesztése a termőföldek terjeszkedését és őshonos növényfajok kiirtását vonja maga után, arról nem is beszélve, hogy az emberiség élelmezésétől vonja el az erőforrásokat. E témában már tavaly vita kerekedett az EU berkein belül, s az illetékesek a bioetanol-politika átgondolását helyezték kilátásba. Ha a fenntarthatóság kritériumát belefoglalják az uniós közlekedés- és üzemanyag-politikába, akkor tiltottá válna a pálmaolaj és több takarmánynövény használata a bioetanol-gyártásban.
Energiafogyasztását is takarékossabbá tenné az EU: az energiatakarékossággal 2020-ra elérendő 20 %-os kibocsátás-csökentési célt hajlandó lenne az Európai Bizottság 25 %-ra növelni ugyanazon időtartamra, ám a hivatalos előterjesztés valószínűleg még az év végéig várat magára. Annak érdekében, hogy az energiaárak ne ugorjanak hirtelen a magasba, az EB azt tervezi, hogy 500-800 millió darab európai karbonkvótát tesz félre a 2013-2020 között időszakra, hogy azokat kvázi ártámogatásként ossza szét az energiaszektor szereplői között - de ennek részletei még nem ismeretesek.
Piaci elemzők szerint könnyen elképzelhető, hogy a jelenleg 15 eurós kvótaárak 2013-ra 30 dollárra emelkednek.
