Országról-országra változnak a támogatási formák. Ezek lehetnek adókedvezmények, kvóták vagy megtermelt energiára számított támogatások (feed-in tariffs). Szakértők szerint az Unió 10 milliárd eurót (13,7 milliárd dollárt) is megspórolhatna azon, ha harmonizálnák a nemzeti támogatási szisztémákat.
A brüsszeli stratégák szerint ez úgy lenne elérhető, ha az energiát árucikkként kezelnék, s az egységes uniós piacon lehetne azt adni-venni. A koncepció már évekkel ezelőtt is felmerült (a megújuló energiákkal kapcsolatban), de akkor elvetették.
Az egyedi projektekre szóló energiakötvény ötletével is előhozakodtak - a javaslatot tavaly óta pártfogolja Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.
2020-ra az EU tagállamainak energiafogyasztásuk 20 százalékát megújuló forrásból kell fedezniük, ezt követeli meg az idevágó uniós szabály. De a válság után nagy adósságállománnyal küszködő államkincstárak aligha tudják megengedni maguknak a költséges beruházásokat.
Németországban a támogatásoknak köszönhető a napkollektorok elterjedtsége, Dániában a szélenergia, Spanyolországban és Hollandiában a szél- és napenergia jelentős részesedése az energiatermelésben.
Véget vetni a fosszilis energiák támogatásának
Az uniós energiahálózatok elavultak, s ahhoz, hogy nagy mennyiségű nap- és szélenergia befogadására legyenek képesek, átalakításuk szükséges. Ehhez 286 milliárd dollárra (200 milliárd euróra) lenne szükség a következő 10 évben. Becslések szerint a magánszektor önerőből csak ennek a felét képes finanszírozni, a fennmaradó részt (138 milliárd dollárt) az Uniónak kell a szektorba pumpálnia.
2009-ben az EU tagállamokban 35 milliárd eurót fektettek megújuló energiák infrastruktúráiba. Az EB adatai szerint az Unió 3,3 milliárd euró értékben folyósítottak támogatást, főként az Európai Befektetési Bankon keresztül, hitel formájában. Eközben a fosszilis energiák ötször ennyi támogatásban részesülnek globális szinten, állítja a párizsi Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA).
De vannak már jelei, hogy a megújulók kezdenek versenyképes árszintet elérni, főleg a mediterrán országokban használt nap- és vízenergia, valamint a szennyvízből előállított biogáz.
